A kromoszómáinkban tárolt információ testünk összes sejtjére vonatkozó használati utasításhoz hasonlítható. Minden sejt ugyanazokat a kromoszómákat tartalmazza, vagyis minden sejt pontosan ugyanazokkal a génekkel és utasításokkal rendelkezik. Mégis, a különböző sejttípusoknak, például az izom- és idegsejteknek, nagyon eltérő tulajdonságaik vannak. Hogyan jönnek létre ezek a különbségek?
A válasz a génszabályozásban rejlik, amely lehetővé teszi, hogy minden sejt csak a megfelelő utasításokat válassza ki. Ez biztosítja, hogy minden sejttípusban csak a megfelelő génkészlet legyen aktív.
Victor Ambros és Gary Ruvkun munkája ezt a témakört boncolgatta, és úttörő eredményt értek el;
felfedezték az apró RNS-molekulák egy új osztályát, a mikro-RNS-t, amely döntő szerepet játszik a génszabályozásban.
Ezzel a génszabályozás egy teljesen új elvét tárták fel, amelyről kiderült, hogy alapvető fontosságú a többsejtű szervezetek, köztük az ember számára is. Az emberi genom több mint ezer mikro-RNS-t kódol, és ezek alapvető szerepet játszanak az élő szervezetek működésében és fejlődésében.
A díjak mellé 11 millió svéd korona (mintegy 389,62 millió forint) is jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át a győzteseknek.