Fertőzött szúnyogok millióit engedték ki a szabadba

A globális éghajlatváltozás nem pusztán az ökoszisztémákat és a természetes környezetet formálja át, de komoly fenyegetést jelent az emberi egészségre is. Egy új kutatás szerint a dengue-láz terjedésének drámai növekedése közvetlen kapcsolatban áll az emelkedő hőmérsékletekkel, és a jövőben ez a helyzet tovább súlyosbodhat. A tudósok most drasztikus módszerhez nyúltak, ami megfékezheti a vírus terjedését.

A Stanford és a Harvard Egyetem szakértői által vezetett amerikai kutatócsoport átfogó tanulmányt készített a dengue-láz terjedésének okairól. A kutatás szerint a klímaváltozás tehető közvetlenül felelőssé a mostani fertőzések 19%-áért, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a dengue-lázas esetek száma 40-60%-kal, bizonyos területeken pedig akár 150–200%-kal is növekedhet 2050-re – olvasható az EurekAlert tudományos portálon megjelent közleményben.

Az Aedes aegypti szúnyog a dengue-láz vírusának elsődleges terjesztője
Fotó: BSIP via AFP

Miért segíthet a klímaváltozás a dengue-láznak?

A kutatás 21 ország – köztük Brazília, Mexikó, Peru, Vietnam és Kambodzsa – fertőzési adatait elemezte. A klímaváltozás jelentősen növeli a dengue-vírus terjedését, mivel a szúnyogok számára kedvező hőmérsékleti tartomány kiszélesedik. Az Aedes aegypti szúnyog, amely a vírus elsődleges terjesztője, gyorsabban szaporodik és aktívabban terjeszti a fertőzést 20–29 °C között. Emellett az esős időszakok több szaporodási helyet biztosítanak a szúnyogok számára. A legnagyobb veszélyben azok a régiók vannak, amelyek mostanában kerülnek ebbe az optimális hőmérsékleti tartományba – közülük is kiemelkednek Brazília egyes részei és Peru térsége.

„Az adatok alapján egyértelmű, hogy a klímaváltozás már most komoly hatást gyakorol az emberi egészségre” – mondta Dr. Erin Mordecai, a tanulmány vezető szerzője. – „Ha nem sikerül mérsékelni a globális felmelegedést, az egészségügyi rendszerek súlyos kihívásokkal kerülnek szembe a dengue-láz és más, szúnyogok által terjesztett betegségek kezelése során.”

A dengue-vírusnak négy különböző szerotípusa (DENV-1, DENV-2, DENV-3 és DENV-4) ismert, így az immunitás megszerzése ellenére is megfertőződhetünk a kórokozóval. A fertőzés tünetei az enyhe láztól a súlyos szövődményekig, például dengue sokk szindrómáig terjedhetnek, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel. Bár már léteznek dengue-vírus elleni védőoltások, például a Dengvaxia, alkalmazásuk problémás, mivel hatékonyságuk eltérő a négy szerotípus esetében és egyes esetekben súlyosbíthatják a betegség lefolyását.

A dengue-láz terjedése: világszerte egyre rosszabb a helyzet

A dengue-láz globális előfordulása az elmúlt években meredeken emelkedett; csak az amerikai kontinensen 2024-ben közel 12 millió esetet regisztráltak, ami több mint kétszerese az előző évi 4,6 milliónak. Hasonló növekedés figyelhető meg Ázsiában is, ahol a monszunok által meghatározott időjárás és az emelkedő átlaghőmérséklet kedvez a szúnyogok szaporodásának.

Eközben olyan helyeken, mint Kalifornia és Florida, ahol korábban nem volt jellemző a dengue-láz, helyi fertőzések jelentek meg. 

Ez is azt mutatja, hogy a betegség terjedése már nem csak a trópusi területeket érinti.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy még a legoptimistább forgatókönyvek mellett – például az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésével – is számítani kell a dengue-láz terjedésére. A vizsgált 21 ország közül 17-ben még ebben az esetben is emelkedni fog a fertőzések száma, igaz, valamivel mérsékeltebb ütemben.

Innováció Brazíliából: Wolbachia baktériummal a dengue-vírus ellen

Egyedi megoldással veszi fel a harcot a dengue-vírus ellen egy brazil város, Niterói. A World Mosquito Program (WMP) és a brazil egészségügyi minisztérium segítségével olyan szúnyogokat telepítettek a városba, amelyek a Wolbachia nevű baktériumot hordozzák.

A Wolbachia egy természetesen előforduló baktérium, amely azáltal akadályozza a dengue-vírus terjedését, hogy csökkenti a vírus szaporodását a szúnyog szervezetében, így a vérszívó nem tudja továbbadni a betegséget.

A módszer hatékonyságát jól mutatja, hogy míg Brazília többi részén rekordszámú, 9,6 millió dengue-esetet regisztráltak 2024-ben, addig Niterói-ban és környékén a fertőzések száma 90%-kal alacsonyabb volt. 

• A városban átlagosan 84 eset jutott 100 000 főre évente, míg az országos átlag 913 eset volt ugyanilyen népességarányban.

A Wolbachia-baktérium előnye, hogy az érintett szúnyogok az utódaiknak is átadják a mikroorganizmust, ami lehetővé teszi a program hosszú távú fenntarthatóságát. „A Wolbachia-program hosszú távú védelmet kínál, és jelentősen csökkenti a járványok súlyosságát” – mondta Dr. Katie Anders, a WMP vezető kutatója. Hozzátette, hogy a Wolbachia-fertőzött szúnyogok már több mint 10 éve jelen vannak a helyi populációkban Ausztráliában, és hatékonyságuk azóta sem csökkent.

A Wolbachia baktérium által fertőzött szúnyogokban a dengue-vírus nem tud reprodukálódni
Fotó: Science Photo Library via AFP

A kutatások szerint a Wolbachia baktérium nem káros az emberekre, állatokra vagy az ökoszisztémákra, és alkalmazása nem idéz elő más fertőző betegségeket.

Csak innovatív megoldásokkal lehet felvenni a harcot a kórokozók ellen

Brazília példája azt mutatja, hogy az innovatív megoldásokkal jelentősen mérsékelhetők a klímaváltozás egészségügyi hatásai. A Wolbachia-program sikerét látva a brazil kormány egy új szúnyogtenyésztő létesítmény építését is megkezdte, amely több városban is lehetővé teszi a baktériumokkal fertőzött szúnyogok széles körű elterjesztését.

Ugyanakkor a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a programok nem jelentenek azonnali megoldást. A Wolbachia baktériummal fertőzött szúnyogok populációjának dominánssá válása éveket vehet igénybe, és folyamatos támogatásra van szükség a módszer sikeréhez.

„A klímaváltozás nem csupán egy környezeti probléma – komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz. A megelőzés és az alkalmazkodás kulcsfontosságú” – mondta Dr. Luciano Moreira, a program brazil vezetője.