A Hypsibius henanensis névre keresztelt medveállatka genomjának részletes elemzése során a kutatók 14 701 fehérjekódoló gént azonosítottak, amelyek közül 4436 (30,2%) kifejezetten a fajra jellemző. Ezek a különleges gének egyfajta „szuperképességet” kölcsönöznek az állatnak, és lehetővé teszik, hogy a vízi medvék ellenálljanak a sugárzás káros hatásainak is.
A kutatók három fő biológiai folyamatot azonosítottak, amelyek segítik ezeket az apró élőlényeket a sugárzással szembeni védekezésben:
A kutatók megfigyelték, hogy a medveállatkák, amint sugárzást érzékelnek, fokozzák a javító gének aktivitását, amely megmagyarázza, hogyan képesek ellenállni akár a 3 000–5 000 gray (Gy) gamma-sugárzásnak is;
ez a mennyiség az ember számára halálos dózis mintegy 1000-szerese.
A felfedezésnek gyakorlati haszna is lehet. A medveállatkák ellenállósága olyan megoldások kifejlesztéséhez vezethet, amelyek védik az emberi testet a hosszabb űrutazások során tapasztalható hatalmas sugárterheléstől.
A medveállatkák mintegy 541 millió évvel ezelőtt, a kambriumi időszak előtt jelentek meg, és azóta is túléltek minden kihívást, amit a természet eléjük állított. Az új tanulmány alapján a kutatók tovább szeretnék vizsgálni, hogy ez a sugárzásálló mechanizmus elterjedtnek számít-e más medveállatka-fajok között is, vagy kizárólag a Hypsibius nemzetségre jellemző.
Az eredményeket a Science tudományos folyóiratban publikálták.