Az 1892. szeptember 4-i keltezésű, tollal és tintával írt levélben három mérnök neve olvasható, akik akkoriban szereltek egy új típusú lámpát a világítótoronyba. A palackba rejtett dokumentumban szerepel a világítótorony három őrének a neve is. A 20 centiméteres üveget Ross Russell, az Északi Világítótorony Tanács gépészmérnöke találta meg egy ellenőrzés során. Az értékes leletet akkor vette észre, amikor épp eltávolította az egyik szekrényben található paneleket. A szakemberek ezután egy kötélből és egy seprűnyélből készült szerkezettel hozták felszínre.
Mielőtt azonban kinyitották volna, megvárták, amíg Barry Miller világítótoronyőr megérkezik a helyszínre. Az üvegnek szokatlanul domború az alja, ami azt jelenti, hogy nem tud megállni a talpján, és durva üvegből készült, tele apró légbuborékokkal. A mérnökök úgy gondolják, hogy egykor olajat tartalmazhatott.
A palackot parafa dugóval zárták be, amely
Így először le kellett vágniuk a parafa tetejét, majd nagyon óvatosan kifúrni a parafát.
A levél eleinte túl nagynak tűnt ahhoz, hogy kihúzzák a palack nyakán, ezért két kábeldarabot használva kitaláltak egy eszközt, hogy a dokumentumot át tudják csavarni a szűk nyíláson. A 77 éves Barry Miller elárulta: remegett a keze, amikor kinyitotta.
Annyira izgalmas volt, mintha a múltbéli kollégáinkkal találkoztunk volna. Tényleg azt éreztem, mintha ők is ott lettek volna. Mintha megérintettem volna őket. Mintha a csapatunk részei lennének ma is, ahelyett, hogy csak négyen lennénk ott. Mindannyian ott voltunk, hogy megosszuk egymással azt, amit egykor írtak, mert kézzelfogható volt, és látni lehetett a kézírásuk stílusát. Tudták, hogy mit csináltak. Tudták, hogy olyan helyre rejtették el, ahol hosszú-hosszú ideig nem találják meg
– mondta Barry Miller a BBC Scotland Newsnak.
A palackot felfedező mérnökök a szokásos, éves projekt előtt utaztak a 209 éves világítótoronyhoz, hogy ellenőrizzék az öttonnás lencse csapágyazását. Éppen azt próbálták meg detektálni, hogy az a rész képes lesz-e megtartani a lencsét, amikor megtalálták az üveget.
A lelet érdekessége, hogy a feljegyzést jegyzők 1892-ben épp azért voltak a világítótoronynál, hogy ezt az új típusú lámpát és üvegezést felszereljék a torony tetejére. Így furcsa véletlen egybeesés, hogy a palackba rejtett levelet pont akkor találták meg a modern kori szakemberek, amikor épp az abban leírt berendezésen dolgoztak.
A mérnökök szerint elképesztő belegondolni abban, hogy az akkori munkájuk ma is, még a műholdas navigáció korában is teljesen aktuális. A hajók máig napi rendszerességgel használják ezeket a világítótornyokat a biztonságos navigáció érdekében.
Mi állt a levélben?
Corsewall fény- és ködjelző állomás, 1892. szeptember 4.
Ezt a lámpát James Wells mérnök, John Westwood molnármunkás, James Brodie mérnök, David Scott munkás, a James Milne & Son mérnökök, Milton House Works, Edinburgh, cégtől május és szeptember között építették, és 1892. szeptember 15-én, csütörtökön este gyújtották meg újra.
Az állomáson ebben az időben a következő őrök dolgoztak: John Wilson igazgató, John B Henderson 1. asszisztens, John Lockhart 2. asszisztens.
A lencsét és a gépet a James Dove &Co Engineers Greenside Edinburgh szállította, és William Burness, John Harrower, James Dods építette. A fenti cég mérnökei.