A részegség gyakoribb az állatoknál, mint gondolták

Az állati részegségről szinte mindenkinek a Sivatagi show című film mókás jelenetei jutnak az eszébe. Ezekről ugyan később kiderült, hogy jórészt megrendezettek voltak, de a kutatók rájöttek, hogy az erjedt gyümölcsök fogyasztása miatt bekövetkező részegség sokkal gyakoribb az állatok közt, mint korábban feltételezték.

Az erjedt gyümölcsök fogyasztása után részeg emberhez hasonlóan viselkedő vadon élő állatok általában anekdotikus ritkaságnak számítanak, és a tudományos szakirodalomban kevéssé dokumentáltak. A részegség azonban korántsem olyan ritka, mint korábban gondolták.

A részegség gyakori a főemlősök között. A pókmajmok például szívesen eszik az alkoholtartalmú gyümölcsöket
Fotó: Cyril Ruoso / Biosphoto / Biosphoto via AFP

 

Részegséget okozó gyümölcsök 

Ökológusok egy csoportja azonban megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az állatok nem esznek olyan gyakran etanoltartalmú gyümölcsöket és nektárokat. Azzal érvelnek, hogy mivel az etanoltartalmú gyümölcsök a bolygó szinte minden ökoszisztémájában jelen vannak, ezeket a gyümölcsöket valószínűleg rendszeresebben fogyasztják a nektárt és gyümölcsöt fogyasztó állatok.

Az érvelést a Trends in Ecology & Evolution című Cell Press folyóiratban október 30-án megjelent tanulmányban részletezik.

„Eltávolodunk attól az antropocentrikus nézettől, miszerint az etanol csak olyasmi, amit az ember fogyaszt”

 - mondta Kimberley Hockings, a tanulmány társszerzője, a brit Exeteri Egyetem viselkedésökológusa egy nyilatkozatban. „Sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő a természetben, mint azt korábban gondoltuk, és a legtöbb állat, amely cukros gyümölcsöt eszik, valamilyen szinten ki lesz téve az etanolnak.” 

Mi az etanol? 

A gyümölcsökben az etanol természetesen előforduló anyag - a gyümölcscukrok élesztő általi erjedésének eredménye. Először körülbelül 100 millió évvel ezelőtt jelent meg nagy mennyiségben, amikor a virágos növények elkezdték termelni a cukros nektárt, amelyet az élesztő képes volt megerjeszteni. 

Az etanol ma már szinte minden ökoszisztémában jelen van, de koncentrációja magasabb és egész évben előfordul az alacsonyabb szélességi fokokon és a nedves trópusi területeken. 

A természetes úton erjesztett gyümölcsök általában csak 1-2 térfogatszázalékos alkoholtartalmat érnek el. Panamában azonban a túlérett pálmafélékben akár 10,2 százalékos alkoholtartalmat is találtak. Összehasonlításképpen, az emberek által fogyasztott legtöbb alkoholos ital 3 százalékos (könnyű sör) és 50 százalékos (tömény ital) alkoholtartalom között mozog. 

Bár az állatok már azelőtt rendelkeztek az etanol lebontásához szükséges génekkel, hogy az élesztők elkezdték volna termelni, van némi bizonyíték arra, hogy az evolúció finomhangolta ezt a képességet a gyümölcsöt és nektárt fogyasztó emlősök és madarak számára. 

A főemlősök és egyes kisemlősök, az úgynevezett mókuscickányok különösen jól alkalmazkodtak az etanol hatékony metabolizálásához. 

A pókmajmok a sárga mombin (Spondias) erjesztett gyümölcseivel táplálkoznak, amelyek gyümölcsének etanolszintje 1-2,5 százalék között van. Vadon élő csimpánzokat is megfigyeltek, akik többször fogyasztottak erjesztett pálmát. 

Botswanában az elefántok, páviánok és más vadon élő állatok is „megrészegülnek” a marula gyümölcsétől. Ezekben az esetekben azonban sem etanolt nem mértek a gyümölcsben, sem alkoholt nem igazoltak az állatokban. 

„Ökológiai szempontból nem előnyös részegen mászkálni a fákon, vagy éjszaka ragadozókkal körülvéve - ez a recept arra, hogy ne öröklődjenek a génjeink” - mondta Matthew Carrigan, a tanulmány társszerzője és a College of Central Florida molekuláris ökológusa közleményében. 

„Ez az ellentéte az embereknek, akik a bódultságot keresik az alkoholban, de nem igazán akarják a kalóriákat, az állatok viszont a kalóriákat akarják, de a részegséget nem”

 – tette hozzá Carrigan. 

Lehetséges előnyök 

Az új tanulmányban a kutatócsoport elemezte a rendelkezésre álló tudományos irodalmat, hogy megértse az etanol elterjedtségét és szerepét a természetben, valamint azt, hogy milyen evolúciós előnyökkel járhat az állatok számára. 

Megállapították, hogy még mindig nem világos, hogy az állatok szándékosan fogyasztanak-e etanolt az alkohol kedvéért, és további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy hogyan befolyásolja az állatok fiziológiáját és evolúcióját. 

Megállapították azonban, hogy az etanol fogyasztása számos előnnyel járhat a vadon élő állatok számára. 

Kalóriaforrást jelent, és az erjedés során keletkező szagok a táplálékforrások felé irányíthatják az állatokat.

 A csapat nem hiszi, hogy az állatok önmagában a gyümölcsben lévő etanolt pusztán a szaglás alapján észlelnék. 

A gyümölcslegyek szívesen petéznek erjedő gyümölcsökbe, például szőlőszembe
Fotó: Fredrik von Erichsen/dpa (Photo by FREDRIK VON ERICHSEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Az etanolnak gyógyászati előnyei is lehetnek. A gyümölcslegyek például szándékosan rakják petéiket olyan anyagokba, amelyekben etanol van. Ez megvédi az utódokat a parazitáktól. A gyümölcslégylárvák etanolbevitelét is növelik az etanolbevitelt, amikor parazita darazsak támadják meg őket. 

„A kognitív oldalon olyan elképzelések merültek fel, hogy az etanol beindíthatja az endorfin- és dopaminrendszert, ami a relaxáció érzéséhez vezet, ez pedig előnyös lehet a társas kapcsolatok szempontjából”

 - mondta Anna Bowland, a tanulmány társszerzője, az Exeteri Egyetem viselkedésökológusa közleményében. „Ahhoz, hogy ezt tesztelhessük, valóban tudnunk kellene, hogy az etanol a vadonban fiziológiai választ vált-e ki.” 

A kutatócsoport szerint még számos megválaszolatlan kérdés van azzal kapcsolatban, hogy az etanol fogyasztása milyen jelentőséggel bír a vadon élő állatok számára. A jövőbeli kutatások során azt tervezik, hogy megvizsgálják a főemlősök etanolfogyasztásának viselkedési és társadalmi következményeit, és közelebbről megvizsgálják az alkohol anyagcseréjében részt vevő enzimeket.