Sokkoló látvány: szellemek népesítik be az erdőket

Az észak-karolinai kopasz ciprusok alkotta erdők drámai átalakuláson mennek keresztül, ahogy ikonikus, vöröses kérgű fáik helyén szellemerdők – élettelen, lombtalan fatörzsek – bukkannak fel. Ezek a változások összefüggésbe hozhatók a tengerszint emelkedésével, a hurrikánok pusztításával és a mocsaras területek eltolódásával.

A kopasz ciprus (Taxodium distichum) az észak-amerikai mocsarak jellegzetes fafaja, különösen a Mississippi és a délkeleti, partmenti vidékeken fordulnak elő. Ezek a fák hosszú életűek, egyes példányaik akár több ezer évesek is lehetnek, és alkalmazkodtak a vízben gazdag élőhelyekhez. A kopasz ciprusokat könnyű felismerni különleges, vöröses kérgükről és zöld, tűszerű leveleikről. A gyökereik körül kúp alakú kinövések vannak, amelyekről azt feltételezik, hogy stabilizálják a fát és segítik a gyökérlégzést az oxigénszegény talajban. Fontos ökológiai szerepük van, mivel a folyók mentén és a mocsaras területeken stabilizálják a talajt, és otthont nyújtanak számos élőlénynek. Az észak-karolinai kopasz ciprusok alkotta erdők azonban most hatalmas bajban vannak, és egyre kísértetiesebb látványt nyújtanak. A Landsat műhold által készített, Albemarle-Pamlico-félszigetet ábrázoló felvételeken jól látható a terület drámai átalakulása: a zölden pompázó, egészséges erdőket halványbarna szellemerdők, illetve bozótosok váltják fel – írja a SciTech Daily tudományos portál.

A Landsat műhold által készített felvételen jól megfigyelhető a szellemerdők drámai terjedése.
Fotó: NASA/USGS

Vészjósló a szellemerdők megállíthatatlan terjedése

A szellemerdők növekedése különösen az utóbbi évtizedekben gyorsult fel. A Duke Egyetem és a Virginia Egyetem kutatói szerint az Alligator River Nemzeti Vadvédelmi Rezervátum erdős területének körülbelül 11 százaléka alakult át szellemerdővé az 1985 és 2019 közötti időszakban. 

E folyamat mögött olyan összetett tényezők állnak, mint a szárazságok, hurrikánok, csatornák jelenléte és a tengerszint-emelkedés, mely az átlagosnál háromszor gyorsabban zajlik.

A szellemerdők kialakulásáért ugyanakkor nem minden esetben tehető felelőssé a tengerszint-emelkedés üteme: például 2011-ben a szárazság és az Irene hurrikán jelentős erdőpusztulást okozott. Az aszály miatt az édesvízi folyók szintje csökkent, lehetővé téve a sós víz beáramlását, ami számos fát elpusztított. A szellemerdők kialakulása különösen gyakori azokon a területeken, amelyek a tengerszinthez közelebb helyezkednek el.

A szellemerdők fő jellemzője az élettelen fák sokasága
Fotó: AFP

A klímaváltozás súlyos következménye a szellemerdők tömeges megjelenése

Ez a folyamat a globális klímaváltozás egyik súlyos következménye, melyet a THELORACS nevű kutatási projekt is vizsgál. 

Az ilyen ikonikus cipruserdők azonban nem tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, mivel mezőgazdasági területek ölelik körül őket,

így természetes eltolódásra nincs lehetőségük, a nagymértékű fapusztulások pedig egyre gyakoribbak.