Kiderült miért bocsátanak ki a tavak nagy mennyiségű szén-dioxidot?

A Genfi-tó nagyon kevés szerves anyagot kap a partjairól, jelentős szén-dioxid-kibocsátását nem ez okozza.

Egy új tanulmány felfedezte, hogy miért bocsátanak ki bizonyos tavak olyan nagy mennyiségű szén-dioxidot világszerte. Nem valószínű, hogy a tavak jelentős mennyiségű üvegházgázt kibocsátó források. De nem tudták azt, hogy milyen mechanizmusok működnek, ami akadályozta, hogy azonosítsák a szénforrásokat és szénelnyelőket, ami fontos a globális melegedés elleni küzdelemben. A szén-dioxid kibocsátás forrása a felvízi vízgyűjtő területekben lévő sziklák természetes eróziója.

A tanulmány a Nyugat-Európa egyik legnagyobb tava, a Franciaországot és Svájcot határoló Genfi-tó körül alapult. Marie-Eloide Perga a Lausannei Egyetem limnológia professzora, és a Science Advances magazinban publikált tanulmány társszerzője azt mondja, hogy eredményeik nem csak a Genfi-tóban lévő szénciklust magyarázza meg, hanem feltár egy univerzális folyamatot, ami a világ számos nagy tavára érvényes.

A Genfi-tó nagyon kevés szerves anyagot kap a partjairól, jelentős szén-dioxid-kibocsátását nem ez okozza.
Fotó: Cosmos Magazine

 

A globális felmelegedés elleni közdelemben fontos ismerni a szén-dioxid ciklusait

 

Korábban úgy vélték, hogy a tavak szén-dioxid kibocsátása főleg a környező talajból származó szerves anyag beáramlása miatt van, amit lebontanak a vízben lévő mikroorganizmusok és a légzés során szén-dioxidot szabadítanak fel a légzésük során. Azonban, míg vannak bizonyos tavak, amikre ez érvényes lehet, a Genfi-tó nagyon kevés szerves anyagot kap a partjairól, jelentős szén-dioxid kibocsátását nem ez okozza.

Egy a világon unikális tudományos infrastruktúra, a LéXPLORE platform felhasználásával képesek voltak nagyon finom skálán megfigyelni, modellezni ezeket a folyamatokat és biztosítani a hiányzó darabot a hagyományos szénciklus modellezéshez. Perga és kollégái szimulálták a tó elmúlt negyven évi szénciklusát és felfedezésüket a LéXPLORE platform által gyűjtött adatokkal megerősítették. A LéXPLORE egy 10 m2 lebegő, kutatási platform, ami a parttól majdnem 600 méterre helyezkedik el.

Azt találták, hogy amikor a Genfi-tó vízgyűjtő területében lévő alapkőzet esővíznek van kitéve, bikarbonát- és kalciumionokat szabadít fel, amik a tóba áramlanak. 

 

Nyáron a meleg és az alga gyarapodás megváltoztatja a víz kémhatását és egy olyan kémiai reakciót katalizál, ami ezeket az ionokat kalcium-karbonát mikrorészecskékké alakítja és a folyamat szintén szén-dioxidot szabadít fel. 

 

A kalcium csapadék gyakori jelenség a tavakban és jelentették már az Amerikai Egyesült Államokban lévő Nagy-tavakról, az afrikai Nagy-tavakról, és Kína északi részén, Dél-Amerikában, és Európában lévő tavakról.

Minden évben felméréseket végeznek, hogy meghatározzák a Föld szénkibocsátóit és szénelnyelőit. Nagyon fontos mélységében tudni, hogyan szállítódik, raktározódik és alakul át a szén-dioxid a kontinensek, a víz és a légkör között. Csak globális rálátással leszünk képesek hatékonyan küzdeni a globális felmelegedés ellen.

(Forrás: Cosmos Magazine: https://cosmosmagazine.com/)