A Massachusetts General Hospital kardiológusa, Shaan Khurshid és kollégái a JACC nevű orvosi szaklapban publikálták kutatásuk eredményeit, amelyek az ülő életmód egészségügyi hatásait ismertették. A vizsgálatban a résztvevők napi aktivitását egy héten keresztül csuklón hordott gyorsulásmérővel (accelerométerrel) mérték. Az elemzés során megállapították, hogy napi 10,6 óránál hosszabb ülő tevékenység esetén ugrásszerűen nő a szívelégtelenség és a szív-érrendszeri halálozás kockázata – írja a Science Daily tudományos portálon megjelent közlemény.
Bár az egészségügyi irányelvek hetente legalább 150 perc közepes vagy intenzív testmozgást javasolnak, a kutatók szerint ez csak a napi aktivitás egy töredékét teszi ki. Az irányelvek nem térnek ki arra, hogy a nap hátralévő részében mennyi időt töltünk ülve, pedig ez jelentős hatással lehet a szív egészségére.
A legnagyobb kockázatot értelemszerűen az extrém hosszú ülés jelenti.
Az adatok alapján napi szintű 10,6 órás ülésidő fölött jelentősen megnő a szívelégtelenség és a halálozás esélye.
A rendszeres testmozgás csökkenti, de nem szünteti meg teljesen a veszélyt; míg az aktív életmód mérsékli az infarktus és a pitvarfibrilláció kockázatát, a szívelégtelenség és a korai halál ellen nem jelent biztos védelmet, ha továbbra is sok időt töltünk ücsörgéssel. Ugyanakkor már a kisebb változtatások is rengeteget számítanak:
ha 30 perccel csökkentjük az üléssel töltött időt, és azt bármilyen fajta mozgással – akár lassú sétával vagy más könnyű fizikai tevékenységgel – helyettesítjük, akkor 6-15 %-kal csökkenhet a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének esélye.
Charles Eaton, a Brown Egyetem Családorvosi Tanszékének igazgatója szerint az ülőidő csökkentésével sokat tehetünk a szívünkért. Egyszerű, kivitelezhető lépéseket javasol:
Bár az eredmények egyértelműek, a kutatásnak vannak korlátai is. Például a gyorsulásmérő nem tudja pontosan megkülönböztetni az ülő és álló testhelyzeteket, és nem nyújt információt arról sem, hogy miért vagy hol ülnek az emberek. Emellett további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy milyen tevékenységekkel helyettesíthető legeredményesebben az ülés.
A világon évente körülbelül 18 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ami az összes halálozás mintegy 32%-át teszi ki. Magyarországon szintén magas a kardiovaszkuláris okokból bekövetkező halálozások száma, éves szinten 62 000 ember válik a szívbetegségek áldozatává.