Ismeretlen vírust találtak egy macskának köszönhetően

Egy májusi napon Pepper, a fekete házimacska, egy elpusztult egeret „ajándékozott” gazdájának, a floridai Gainesville-ben élő dr. John Lednickynek, aki történetesen virológusként dolgozik, és a vírusok fajok közötti terjedésének egyik szakértője. Az egér hamar gyanússá vált a kutatónak, így laboratóriumba vitte, és megvizsgálta a tetemet. Az eredmény ijesztő, és rávilágít arra, mennyire nem ismerjük még a vírusok népes csoportját.

Lednicky eredetileg arra gyanakodott, hogy a rágcsálóval a szarvashimlő kórokozója végzett. Ez egy olyan vírusos megbetegedés, amely a vadon élő szarvasokat fertőzi; tünetei közé tartozhatnak a bőrelváltozások, fekélyek, és esetenként szisztémás megbetegedéshez is vezethet, amely gyengíti az állatok immunrendszerét. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az állat haláláért felelős kórokozó egy egészen másfajta vírus; olyan, amilyet eddig nem láttak még a szakemberek. Bár sok mindent nem tudni még róla, annyi biztos, hogy az ún. jeilongvírusok közé tartozik. Ez a csoport elsősorban Afrikában, Ázsiában, Európában és Dél-Amerikában fordul elő, és képes emlősöket, madarakat, halakat és hüllőket is megfertőzni, sőt időnként komoly betegséget okozhat emberekben is.

A fertőzött egeret a virológus macskája ejtette el. Egyelőre nem tudni, mennyire veszélyes az újonnan felfedezett vírus az emberre.
Fotó: Photononstop via AFP

Mitől különleges a most felfedezett vírus?

Az újonnan talált kórokozó a GRJV1 (angolul Gainesville rodent jeilong virus 1) nevet kapta, és genetikailag eltér rokonaitól, a többi jeilongvírustól - olvasható a kiadott közleményben. Lednicky szerint a vírus egyaránt képes szaporodni a rágcsálók, az emberek és a főemlősök sejtjeiben, ami arra utal, hogy potenciálisan egyik fajról a másikra terjedhet. 

Az ilyen „fajugrásnak” hívott események során egy vírus képes átlépni a fajok közötti határokat, ami új járványok megjelenéséhez vezethet.

Egyelőre nem érdemes pánikba esni

Emily DeRuyter, a kutatás vezető szerzője és doktorandusz hallgató kiemelte, hogy bár a vírus több különböző fajt is képes megfertőzni, egyelőre nem érdemes pánikba esni miatta. Az emberek ritkán kerülnek közvetlen kapcsolatba vadon élő rágcsálókkal, amelyek a vírus elsődleges gazdaszervezetei. Példaként említette a hantavírust, amely szintén rágcsálók által terjed, de ritkán fertőzi meg az embereket. Hantavírus-fertőzések többnyire akkor fordulnak elő, ha valaki rágcsálók ürülékével vagy vizeletével kerül kapcsolatba, például belélegzi annak szennyezett részecskéit.

Jelenleg is elemzik a vírus viselkedését

A kutatók jelenleg is elemzik a GRJV1 hatásait az állatkísérletekben; elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vírus okoz-e betegséget a rágcsálókban vagy más kisállatokban. Lednicky professzor szerint később azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az embereket mennyire veszélyezteti az újonnan talált kórokozó. 

A környezetünkben és az állatvilágban jelenlévő vírusok folyamatos monitorozása létfontosságú.

Azonosításukkal és vizsgálatukkal lehetővé válik, hogy időben felismerjük a kockázatokat, és felkészüljünk az esetleges járványokra.

A szakértők szerint folyamatosan monitorozni kell a természetben előforduló vírusokat, hogy megelőzhessünk egy esetleges járványt.
Fotó: Science Photo Library via AFP

Mi a helyzet a felfedezést lehetővé tévő macskával?

Bár Pepper érintkezett a vírust hordozó egérrel, egyelőre nincs jele annak, hogy megfertőződött volna. Lednicky szerint a macskák evolúciósan alkalmazkodtak a rágcsálók fogyasztásához, így valószínűleg kevésbé fogékonyak az általuk hordozott kórokozókra.