A Kapteyn b névre keresztelt exobolygó a kutatók szerint csupán 13 fényévre található a Földtől, és 11,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, alig több mint 2 milliárd évvel az Univerzum születése után (a mai elméletek szerint a Nagy Bumm 13,8 milliárd éve történt). Az új exobolygó tömege ötszöröse a Földének, és 48 nap alatt kerüli meg a központi csillagát.
A Kapteyn b (és testvérbolygója, a Kapteyn c) egy vörös törpe, a Kapteyn csillag körül kering. A két exobolygó közül csak a Kapteyn b-t gondolják a csillagászok lakhatónak, a Kapteyn c ugyanis a lakhatósági zónán kívül esik, tehát túl hideg ahhoz, hogy kialakulhasson rajta az élet. Az új exobolygókat az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei La Silla nevű csillagvizsgálójával találták meg a londoni Queen Mary Egyetem csillagászai.
A kutatók korábban nem gondolták, hogy a Kapteyn csillag körül olyan bolygót fognak találni, amelyen lehetséges az élet kialakulása. Az egyharmad naptömegű csillag egyébként olyan közel van a Földhöz, hogy amatőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető.
A Kapteyn csillag eredetileg egy törpegalaxishoz tartozott, amelyet a Tejútrendszer bekebelezett. Ez az esemény a Kapteyn csillagot és a bolygóit eltérítette, és a galaxismag körüli pályára állította a galaktikus halóban. A haló a spirálgalaxisok, például a Tejútrendszer korongja körüli gömbszimmetrikus térrész, amelyben csillagok vannak. Ezek egy része magányos, más részük pedig gömbhalmazokba csoportosul.
A Tejútrendszer által "felfalt" törpegalaxis maradványa a kutatók szerint az Omega Centauri nevű gömbhalmaz lehet, amely 16 000 fényév távolságra található, és több ezer olyan csillagot tartalmaz, amelynek a kora 11,5 milliárd év körül lehet.
Tekintve, hogy a Föld "csak" 4,6 milliárd éves, elképzelni is nehéz, hogy milyen fejlődésen mehetett keresztül az élet és az értelmes élet, ha esetleg kialakult ezen az égitesten.