Jordánia

Jordánia még öt évvel ezelőtt is egzotikus úticélnak számított. Az ország idegenforgalmi szakemberei azonban kiváló munkát végeztek, hiszen ma már a jordán tengerpart is olyan népszerű, mint a török vagy az egyiptomi. Jordániában azonban sokkal több is vár az utazóra, mint szüntelen lubickolás a Vörös-tengerben. 

Jordánia kétségtelenül leghíresebb látnivalója, amelyért már évszázadokkal ezelőtt is kalandor európaiak vállalták az akkor még valóban életveszélyes sivatagi túrát, a kőbe vésett város, Petra. A nabateus birodalom egykori fővárosa ma is minden, az országba látogató turista programjában kell, hogy szerepeljen. Aki nem látta Petrát, nem látta Jordániát és nem látta a világ egyik csodáját.

A Petrában látható, a sziklafalba vájt díszes épületek szinte mindegyike a két évezreddel ezelőtt a városban lakó előkelőségek végső nyughelyéül szolgált. A két legimpozánsabb építmény a "kolostor" és a "kincstár" esetében ez mai szemmel egészen hihetetlennek tűnik. Petra szépségét nemcsak a hajdani kőfaragó mesterek keze formálta, hanem a természet is, amely a szél és a az eső segítségével fantasztikus színű és formájú sziklákkal vette körbe az ókori várost. Napszaktól függően Petra mindig más és más arcát mutatja, a rikító rózsaszíntől egészen a sötétbarnáig.

Az Aqabában pihenő turisták Petra mellett többnyire Wadi Rum sivatagát keresik fel. Akárcsak Petrában, a sivatag homokjából kiemelkedő, helyenként ezer méternél is magasabb sziklahegyek itt is ezernyi színben pompáznak. A táj sokakat inkább vadnyugati filmek helyszíneire emlékeztet, a panoráma hajnalban és napkeltekor a leglátványosabb. Sok turista marad itt egy egész napra is, hogy megcsodálhassa a sivatag felett ragyogó csillagokat és beduin sátorban tölthesse az éjszakát.

Az Aqaba és Amman között húzódó országút két fontos megállóhelye Karak és Madaba. Az előbbi város felett áll a keresztes lovagok ide épített hatalmas vára, több méter magas falaival és végeláthatatlan pincerendszerével. Madabában csodálható meg a világ egyik leglátványosabb mozaik-gyűjteménye, melyek közül a leghíresebb az ókori Szentföld térképét ábrázolja.

Jordánia fővárosa, Amman jellegzetes közel-keleti nagyváros, azok minden szépségével és nyűgével együtt. A városközpontban az állandóan tülkölő autók és a gyalogosok áradata elsőre ijesztő, ám kis idő elteltével a turista azon kapja magát, hogy már nem jelent gondot az úttesten átkelés. Amman római fellegvára és színháza mindenképpen megérdemli az utazó figyelmét, a hivatalos látnivalók mellett érdemes egyszerűen csak elveszni a város forgatagában.

A világ legsósabb vizű tavát, a Holt-tengert két ország öleli közre, Izrael és Jordánia. Az izraeli oldalon wellness-hotelek egész sora húzódik, ilyesminek azonban nyoma sincs a tó jordániai partján. A víz felszínén lebegni semmihez sem hasonlítható élmény, vigyázzunk azonban nehogy testünkön bárhol seb legyen, mivel a sós víz rendkívül tud csípni. Még borotválkozni sem tanácsos a fürdőzés előtti két napban. Olyan helyen érdemes csak fürödni, ahol van lehetőség utána édesvízzel lezuhanyozni, mivel a testre rászáradó só - szemben a tó pakolásokra használt iszapjával, egyáltalán nem egészséges.

Ammantól északra található a római birodalom egyik legépebben megmaradt városa, Jerash. A fénykorában közel húszezer lakost számláló város számos középülete maradt meg többé-kevésbé épségben. Jerash ékköve az ovális alaprajzú főtér, amelyet oszlopsor vesz teljesen körbe. Innét indul a város egykori főutcája, a cardo maximus, két oldalán a módos jerashiak lakóházainak, valamint templomoknak a maradványaival.