Sörvadászat az Ardennekben

Belgiumi barangolásunkat a Meuse folyó völgyében és az Ardennekben folytatjuk. Az előbbi helyen a bűbájos Dinant városát kerestük fel, majd ellátogattunk egy igazi apátsági sörfőzdébe, az Ardennek szívében lévő Orval apátságba.

Félnapos kirándulásunk célpontja a bűbájos Dinant városa 25 kilométerre délre Namurtől. A 10 eurós jeggyel mintegy másfél-két órán keresztül utazunk Brüsszelből, s a környező táj Namur városától válik egyre szebbé és hangulatosabbá. A vonat szinte végig a folyó partján zakatol, kisvárosokon és falvakon halad keresztül. A folyón 2-3 kilométerenként ipari műemléknek is beillő zsilipek sorakoznak, a parton pedig még az esős idő ellenére is kempingezők, horgászok, biciklisták tucatjait látni. Igazi nyugalmat árasztó vidéki nyugat-európai látkép, látszik, hogy a helyieket nem nagyon izgatja a következő adóbefizetési határidő.

A kényelmes vonatozás után felfedező sétára indulunk a Meuse két partján, sziklás hegy lábánál fekvő Dinantban. A hangulatos kisváros viszonylag ismeretlen célpont a külföldiek számára, a belgák viszont szeretik. A város nem adott híres történelmi személyiséget az utókornak, leghíresebb szülötte talán a szaxofon feltalálója, Adolphe Sax. Dinant egy kellemes sétával néhány óra alatt bejárható, és ez idő alatt még sétahajózásra és egy kiadós ebédre, sörkóstolásra is futja az időből valamelyik hangulatos folyóparti kocsmában.

A békés, csendes város történelme meglehetősen viharos volt az elmúlt évszázadok során, amit jól magyaráz, hogy a település a Párizst Kölnnel összekötő fontos hadi és kereskedelmi úton feküdt, és a Meuse folyón korábban hosszú kilométereken keresztül csak itt volt átkelőhely.

A városka látképét a központi téren álló furcsamód hagymakupolás Notre Dame-katedrális, illetve a 100 méterre fölé magasodó hegyre épült Citadella uralja. A katedrális helyén először a 12. században épült román stílusú templom, amit aztán egy a hegyről lezúduló szikla lerombolt. Az új templomot már gótikus stílusban építették újjá, amely két évszázadon keresztül sértetlenül állt. 1466-ban a város történetének egyik legvéresebb epizódja következett be. Burgundiai Jó Fülöp herceg és fia, Kopasz Károly katonákkal brutálisan leverték a dinanti polgárok lázadását, a várost felgyújtották, a templom nagy részét lerombolták és több mint 800 helyi lakost pedig a folyóba öltek. A lerombolt templomot pénzügyi okok miatt nem az eredeti tervekben szereplő két hatalmas toronnyal állították helyre, hanem egy 68 méter magas hagymakupolával koronázták meg, ami ma is látható. A város ezután a késő középkor egyik gazdag városává fejlődött, ami a fém- és rézműves manufaktúráknak volt köszönhető.

A város fölé magasodó hegyen 1051-ben épült először erőd a liege-i püspök parancsára, hogy megvédje a területet a behatolókkal szemben. Az eredeti erődöt 1530-ban újjáépítették és kibővítették, majd 1703-ban francia katonák rombolták le, a ma látható építményt pedig 1820-ban, a holland megszállás idején emelték. A város és az erőd súlyos harcokat élt át az I. világháborúban, az épületek nagy része elpusztult, és sok polgár életét vesztette. A citadella területén zajlottak a legsúlyosabb harcok a német és francia hadsereg között és az épületben még a közelmúltban is újabb, eddig feltáratlan katonasírokra bukkantak. Ezekben a harcokban sebesült meg egy francia hadnagy, akiről később, a következő háború után a folyón átívelő hidat Charles de Gaulle hídra keresztelték. A citadellába és a benne működő múzeumba egyébként gyalogosan és egy néhány éve átadott kötélvasúton is fel lehet jutni. A jegy 5 euróba kerül, de ha egy kicsit több pénzt is hajlandóak vagyunk elkölteni, akkor egy 9 eurós jegyért a múzeumba is beléphetünk, sőt még hajókázhatunk is egyet a Meuse-ön.