Sörvadászat az Ardennekben

Belgiumi barangolásunkat a Meuse folyó völgyében és az Ardennekben folytatjuk. Az előbbi helyen a bűbájos Dinant városát kerestük fel, majd ellátogattunk egy igazi apátsági sörfőzdébe, az Ardennek szívében lévő Orval apátságba.

Belgiumi hétvégénk utolsó napján az Ardennek hegyeit vettük célba, ott is az egyik legnagyobb, középkori eredetű apátságot, az Orval apátságot, ahol a látnivalók mellett nem utolsósorban remek sörfőzde is üzemel.

A vonat helyett ezúttal autóval indultunk el, elsősorban azért, hogy útközben betérjünk Belgium talán legérdekesebb falujába, Reduba, ahol szinte minden házban könyvesbolt és antikvárium üzemel. 1984-ben egy brüsszeli nő a faluban járva beleszeretett a környékbe, és megnyitotta a falu első könyvesboltját. Ma már közel 30 könyvesbolt és antikvárium működik a faluban témakörök szerint elkülönítve. Van történelmi-, hajózási témájú könyveket árusító bolt, de van külön könyvesboltja a detektívregényeknek, képregényeknek, és régi plakátokat, képeket is lehet vásárolni. A 400 fős lélekszámú faluba évente több mint 200 ezer könyvimádó turista látogat el, ezért több kávézó, söröző és csokoládébolt is a vendégek rendelkezésére áll.

Néhány euró elvásárlása után folytattuk utunkat aznapi fő célpontunk, az Ardennek szívében lévő Orval apátság irányába, a francia határ közelébe. A hatalmas erdőség közepén, dombos vidéken álló apátság elődjét 1070-ben alapították és 1132-ben került a cisztercita rend tulajdonába. A legenda szerint 1076-ban a vidék ura Toszkánai Mathilda grófnő volt, aki egy alkalommal egy bővizű forrás mellett üldögélt, és véletlenül a forrás mellett lévő tóba ejtette néhai férjétől kapott jegygyűrűjét. Bánatában imádkozni kezdett Szűz Máriához, hogy segítsen visszakapnia a gyűrűt. Ekkor hirtelen egy pisztráng jelent meg a tó felszínén, és visszaadta tulajdonosának a gyűrűt. A csoda láttán a grófnő örömében Aurea vallisnak, Arany-völgynek nevezte el a helyet, innen kapta az Orval nevet. Az apátság és az itt készített sör emblémája, a szájában aranygyűrűt tartó pisztráng ennek a legendának állít emléket. A legendában említett forrás egyébként a mai napig táplálja az apátságot és a szomszédos sörfőzdét.

Az eredeti épületeket az apátok szállásával, a templomokkal és a gazdasági épületekkel együtt a francia forradalom idején lerombolták, és a romokból csak 1926-ban építették újjá a mai formájában látható épületegyüttest. Az apátságban 1931 óta működik sörfőzde és sajtüzem a cisztercita hagyományoknak megfelelően, így Orval a világ hat apátsági sörfőzdéje közül - ebből öt Belgiumban található - az egyik. Az apátság egyik épületében helyet kapó sörfőzdébe ugyan nem engedik be a látogatókat, a múzeum megtekintése után viszont lehetőség van a pénztárcák kiürítésére az apátság ajándékboltjában, ahol a helyben készített sörök és különféle sajtok mellett különböző kupákat, korsókat, kissé értelmetlen pólókat és persze kegytárgyakat vásárolhat meg a látogató.

Ha pedig az ajándékboltból befolyó összegek mégsem hoznának elegendő profitot az apátoknak, az apátság bejáratánál lévő vendéglátóegység bevételei szépen kiegészítik a büdzsét. A dolog nagyon is világi, anyagi része persze kevésbé foglalkoztatja az utazót, ha megkóstolja a helyi nedűt vagy a sajtokból készített ételeket és egyáltalán nem sajnálja a derék apátoktól azt a néhány szerény bankjegyet.