Másnap az Uffizzi üvegén keresztül az emeleten olyan jó volt a kilátás, hogy hosszú percekig onnan bámultam a Ponte Vecchiót. Fentről a forgalom olyan lendületesnek tűnt.
Hihetetlenül szeretik az olaszok a tavaszt, mert egész ősszel, sőt még télen sem hajlandóak lemondani a robogóról, de még a kerékpárról sem. Mivel a tavasz a legideálisabb időszak a motorozáshoz, a firenzeiek minden évszakot tavaszként élnek meg. A leandereket, jukka pálmákat, muskátlikat is kint hagyják az erkélyeken, ott teleltetik át őket.
Itt bent Galleria Dell'Accademiában tavaly május óta végre már a felújított David is megtekinthető. Nemcsak a turisták, de a helyiek is hosszú éveket vártak arra, hogy viszontláthassák a szobrot. A felújítási munkálatoknak csak elemzői szakasza közel 11 évet vett igénybe. Korrigálták a súlypontvizsgálatok során felfedezett mélyülő repedéseket Dávid boka tájékán. A felújítást végző kutatócsoport végül úgy döntött, hogy desztillált víz és japán papír segítségével meg is tisztítják a szobortestet. Ahogy Marco Ciatti, az Opificio kutatócsoport vezető művészettörténésze nyilatkozta, munkájukat hármas vezérelv irányította: láthatóság, stabilitás és visszafordíthatóság.
Chiara közben sürgetett, mert kettőre asztalfoglalásunk volt a Ristorante del Fagioliban, az Uffizziben Botticelli azonban közbeszólt. Hang nélkül, szinte lemerevedve álltunk a Primavera előtt. Aztán összenéztünk Chiarával: "Gyerünk kenyérlevest enni!"
A kenyérlevest 3 lilahagyma, 1 sárga húsú paprika, 1 szál zeller, 3 érett paradicsom, 8 szelet szikkadt kenyér, 4 tojássárgája, reszelt sajt, olívaolaj, fokhagyma, só, és bors sajátos elegyéből készítik. Ahány étterem, család, a kenyérlevesnek annyi változata van. Állítólag itt, a Fagioli étteremben különösen jól csinálják.