Randevú a Mikulással

Hová utazna a magára valamit is adó ember télen, ha nem északra? Ha tél, legyen igazán tél, ne ez a latyakos szürke maszatolás, mint itt Budapesten. Finnországban igazán hódolhatunk a tél örömeinek: van elég hó és befagyott tó, szaunában verhetetlenek, és még a garantáltan eredeti Mikulásnál is tiszteletünket tehetjük.

Mivel az ország sohasem volt jelentős politikai vagy gazdasági hatalom, senki ne várjon pazar építészeti csodákat. Sokkal izgalmasabb viszont a XX. század során kialakult, hihetetlenül fejlett finn dizájn és építészet. Helsinkiben a szecesszió mellett az Alvar Alto nevével fémjelzett, organikus-funkcionalista irányzatban gyönyörködhetünk, ilyen például a Szilatemplom, vagy a Finnlandia Talo.

A finnektől idegen lenne, hogy összezsúfolt városban éljenek: Helsinki is inkább emlékeztet szellős vidéki városra, mint északi metropoliszra. A városban ettől függetlenül nyüzsög az élet: a Kallio negyed kocsmái remek szórakozást kínálnak éjszakánként, de aki igazán bizarr élményre vágyik, annak ott a Leningrad Cowboys nevű szovjet-rockandroll banda Zetor nevű csapszéke. A zártpályás közlekedés rajongói kedvéért fontos megjegyezni, hogy Helsinkiben jár Európa egyetlen menetrendszerű kocsma-villamosa.

Helsinki mellett délen érdemes még ellátogatni Turkuba és Tamperébe. Előbbi neve svédül Abo, az ország - ekkor még svéd tartomány - fővárosa volt századokig. Napjainkban a Finnországban élő svéd kisebbség fővárosának számít.

Tampere alapvetően egy csúnya iparváros lenne, ha az üres üzemcsarnokokat nem töltötték volna fel kultúrával. A város közepén lévő gyártelepen mozik, színházak, galériák és kultúrkocsmák váltják egymást, érdemes beülni egy pofa sörre a Plevna nevű serfőzdébe, és enni egy mustamakkarát, amely a véres hurka helyi kiadása - áfonyalekvárral.

Ha valaki igazi téli élményekre vágyik, ne álljon meg délen! Irány Lappföld. Az ország legészakibb területének központja Rovaniemi: ez a város azonban túlságosan délen van ahhoz, hogy saamikat (lappokat) vagy vad rénszarvast lássunk. Itt húzódik viszont a sarkkör, és itt lakik a Mikulás is. A finnül Joulupukkinak nevezett nagyszakállú öreg (aki tényleg garantáltan az igazi!) egész évben fogadja a gyerekeket és a turistákat.