A Hagia Sophia templom több is létezik a világon, ám egyetlen egynek sem volt olyan zűrzavaros élete,az isztambuli Hagia Sofiának .
A Hagia Sophia alig hogy elkészült 395-ben, Konstantinápoly feldühödött polgárai egyszerűen felgyújtották, mert ellenezték a kor ünnepelt szónoka, Aranyszájú Szent János száműzetését. Az épület mégiscsak az Isteni Bölcsességek Templomaként volt ismert. Márpedig Szent János minden bölcselkedése és szónoklata messze meghaladta saját korát s az emberek valóban isteni bölcsességnek hitték.
Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye közel ezer évig. Később, amikor a negyedik keresztes hadjárat után kifosztották, római katolikus templomot építettek belőle. Hagia Sophia kalandos élete ezzel nem fejeződött be. Az oszmán birodalom terjeszkedésével Konstantinápoly is elesett: Az ostrom napján a bizánci fejedelem elrendelte, hogy litániát tartsanak a városfalaknál és minden templomban. Ezen a litánián részt vettek a papok, a lakosság nagy része, gyerekek, asszonyok. Szent képeket, ikonokat, tárgyakat tartva imádkoztak a város megmeneküléséért. A fejedelem a Hagia Sophia templomba igyekezett. Ott hallgatta végig az imádságot, majd a mise után, a város falain töltötte az egész éjszakát, bátorítva a harcosokat, végül maga is beállt a város védelmezői közé.
A janicsárok betörték a templom kapuit és a bemenekült tömeget lemészárolták, a szent tárgyakat megcsúfolták. Aki megmenekült azt elhurcolták rabszolgának. Egy ma is élő mítosz szerint, amikor a törökök betörtek a templomba, a pap kezében kehellyel éppen misét tartott. A következő pillanatban megnyílt a fal és a papot elnyelte. A mítosz szerint, amikor Konstantinápoly újra felszabadul, akkor a fal megnyílik és kiadja magából a papot, aki majd ott folytatja a misét ahol 1453 május 29-én abbahagyta.
Konstantinápoly eleste után Hagia Sophiából mecset lett: minareteket építettek hozzá és a falakon látható emberalakos mozaikokat bevakolták. Az évszázadok alatt tönkrement vakolatokat, betörött üvegeket már kijavították, bár a felújítási munkálatok a mai napig tartanak. Távolról, a templomot körülölelő pálmaligettől egyébként nem látszik, hogy a falak ma is felállványozva meredeznek.
A templomot a többszörös kupolák, boltívek, boltfészkek teszik káprázatossá. A főkupola magassága (56 m.) még a szegedi dómét (53 m.) is meghaladja. A mennyezetet és a porfír kőtömegeket gigantikus oszlopok tartják, melyek mindegyike mintegy 100 m2-nyi területen támaszkodik a talajra. A porfír - vagy más néven bíborkő - a színéről kapta a nevét. A császárok viseletéhez hasonló vörös árnyalatú kőzet csakis Egyiptomban lelhető fel és a Bizánci Birodalom idején a császári udvarban népszerű építőanyag volt.
A szakemberek szerint, a matematikus Anthemius, és a mérnök Isidorus olyan épületet alkotott, illetve óvott meg a pusztulástól, amely az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise.