Kevesen mondják le egyiptomi nyaralásukat

Csak néhányan mondták le egyiptomi nyaralásukat, és senki sem jelezte, hogy a tervezettnél korábban szeretne hazajönni a hétfői merényletet követően - közölték több utazási irodában. A Külügyminisztérium azért figyelmezteti a térségbe készülőket a fokozott terrorveszélyre.

Az Afrikát és Ázsiát összekötő Sínai-félszigetet néhány éve bizonytalanságban tartják a terroristák. Ennek ellenére az egyiptomi kormány egy évtizede törekszik a korallszirtekkel szegélyezett tengerpartot a "Közel-Kelet Riviérájává" fejleszteni. Azóta számos szálloda épült az Akabai-öbölnek a félszigethez tartozó partvidékén, a déli Sarm-es-Sejk és az északkeleti Taba között.

A közel 60 ezer négyzetkilométer területű Sínai-félszigeten kevesebb mint 400 ezer ember él. Közülük 100 ezren vándorló életmódot folytató beduinok, akik sohasem kerültek teljes mértékben a kairói központi kormány ellenőrzése alá. A félsziget legfontosabb bevételi forrásai a nyersolaj, a mangánérc és a turizmus.

A két kontinenst összekötő félsziget a bibliai idők óta fontos szerepet játszik. A zsidó-keresztény hagyomány szerint a Sínai-hegyen adta át az Úr Mózesnek a Tízparancsolatot.

A modernkori történelemben Egyiptom és Izrael harcolt a jelentős részben sivatagokkal borított területért. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael hódította meg a Sínai-félszigetet. A két ország között 1979-ben az amerikai Camp Davidben megkötött békeszerződés eredményeképpen 1982-ben a félsziget visszakerült az arab államhoz. A terület Egyiptom egyetlen olyan körzete, amely földrajzilag Ázsiához tartozik.