A vezérigazgató szerint a magyarországi utasforgalom növekedésének akadálya az, hogy aránytalanul magasak a ferihegyi repülőtéri költségek. Ennek kapcsán Váradi József elmondta, hogy a Wizz Air repülőtéri költségei - a leszállási és más díjak - máshol átlagosan 10 eurót tesznek ki utasonként, a Budapest Airport által megállapított költségek pedig elérik a 23,6 eurót.
Váradi József közölte, hogy alternatívaként Debrecen, a Győr melletti Pér és a még fejlesztés előtt álló Székesfehérvár melletti Börgönd repülőterének használatát vizsgálják. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport vezetésével folyamatosak a tárgyalások, de eddig süket fülekre találtak. Az eseményen elhangzott, hogy a légitársaság költségeinek mintegy 20-30 százalékát teszik ki a repülőtéri költségek. A ferihegyi túlzott költségek között említette Váradi József a busz használatát, amely az utasokat a repülőgéphez szállítja és amelyért járatonként 75-80 eurót kell fizetni.
A Wizz Air az idei üzleti évben hárommillió főt meghaladó utasforgalommal számol, 2008-ban pedig a forgalom alapján a térség legnagyobb légitársasága lesz, megelőzve az évi 4,7 millió utast szállító Lot lengyel légitársaságot.
A Wizz Air a Magyarországon üzemelő légitársaságok között piacvezető. A diszkont légitársaságok kapacitásainak 28 százaléka a Wizz Air-é és a téli menetrendben a 12 célállomás a legtöbb az alacsony költségű légitársaságok körében. A 80 százalékos átlagos férőhely kihasználtsággal szintén az élen áll a Wizz Air - mondta Váradi József.
A jelenleg kilenc darab, 180 személyes Airbus 320-as repülőgéppel rendelkező társaság flottája 2012-re 53 repülőgépből áll majd, és utasforgalma reményeik szerint megközelíti az évi 20 millió főt.
A társaság pénzügyileg stabil - válaszolta újságírói kérdésre Váradi József, hozzátéve, hogy a két-három évig tartó építkezés után ebben az üzleti évben üzemi szinten nyereséges lesz a Wizz Air.
A vezérigazgató a tőzsdei bevezetés kérdéséről azt mondta, hogy azt rövidtávon nem tervezik. Középtávon egy ilyen lépés rugalmas finanszírozást tenne lehetővé a repülőgép beszerzéseknél, de a tőzsdei bevezetés függ attól, hogy a jelenlegi befektetők mikor és milyen hozammal számolnak, valamint a piaci helyzettől is. Rövidtávon a társaságnak nincs szüksége külső forrásra - tette hozzá.
Váradi József kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szerinte a Malév magyar nemzeti légitársaság 1-2 hónapon belül likviditási nehézségekkel találja szembe magát. Hozzátette, hogy bár a légiközlekedési iparág fejlődik, a Malév veszteségei nőnek és vagyonelemek eladására kényszerül.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a Wizz Air éves szinten milliárdos nagyságrendű adót- és közterhet fizet meg, ezért a Malév közvetett vagy közvetlen állami támogatása esetén a Wizz Air az első lesz, aki az Európai Unióhoz fordul.