A konferencia hozzászólóinak szinte egyhangú véleménye, hogy a korábbiaknál és a szükségesnél jóval kevesebb turisztikai fejlesztési pénz jut a Balatonnak, pedig a tóhoz kapcsolódó három régió kiemelt bevételi forrásként tekint rá.
Rosta Sándor, a BRIB elnöke úgy vélte, egyik érdekelt regionális területfejlesztési tanács terveiben sem jelenik meg olyan súllyal a Balaton, mint megérdemelné. Hozzátette: a fejlesztési tervekből inkább az tűnik ki, miként lehetne a Balatont félretenni. Az elnök szerint a Balatont elgyengítették, és a 2013-ig szóló balatoni fejlesztési tervek megvalósulása bizonytalan.
Emlékeztetett arra, hogy a nagy álom, az önálló balatoni régió létrehozása nem valósult meg, most a tópart három régióhoz tartozik - dél-, nyugat- és közép-dunántúli -, s azok fejlesztési tanácsaihoz lehet pályázni turisztikai támogatásokra.
Csákvári Árpád, a Balatontourist Rt. vezérigazgatója szerint a Balaton Fejlesztési Tanács létrehozása után - noha az nem rendelkezik fejlesztési pénzekkel -, a megyei és regionális fejlesztési tanácsok nem törődtek a Balatonnal.
Veiland László, a Veszprém megyei önkormányzat turisztikai hivatalának vezetője szerint egyenlő a nullával, amit például a közép-dunántúli régió a balatoni turizmus fejlesztésére fordított és fordít.
Mányai Roland, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az ülésen elmondta: a hét regionális operatív program 2007-2013. közötti időszakra jutó fejlesztési kerete 1100 milliárd forintra tehető. Ebből turisztikai fejlesztésekre mintegy 300 milliárd forintot biztosítanak. A támogatási összegből a dél-dunántúli régiónak 57, a nyugat-dunántúlinak 35, a közép-dunántúlinak pedig 32 milliárd forint jut.
A főosztályvezető-helyettes szerint a turizmus fejlesztését mindegyik régió kiemelt feladatként jelölte meg a terveiben, s erre a célra szerinte a regionális operatív programok támogatási összegének mindenütt több mint a 20 százalékát szánják. Megjegyezte: a Balaton egységes kezelése és komplex programja nemcsak turizmus-fejlesztést jelent, hanem közlekedés-, terület és település-fejlesztést, környezetvédelmet is és még jó néhány más fejlesztési projektet is.
A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) 2005-ben készített fejlesztési koncepciója és programja a jelen és a közelmúlt állapotának összegzéseként kimondja, hogy a tó és környéke hanyatló turisztikai desztináció. Ennek több oka van a tanulmány szerint. A kínálati oldalról például a tó vizének sérülékenysége, az infrastruktúrában tapasztalható hiányosságok (nincs a nyugati határig húzódó autópálya, nincs körvasút, a helyi járatok ritkák, csak egy komp üzemel a tavon, ráadásul az is a természetvédelmi szempontból szinte a legérzékenyebb pontra, a Tihanyi-félszigetre ontja az autóforgalmat), szétszórt fejlesztések, a gyenge épített örökség, vagy a komplex turisztikai termék hiánya. Ehhez jön még a színvonalas szálláshelyek alacsony száma, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Mindzeke együtthatójaként nem alakult ki a Balaton igazi közönsége, a tó idegenforgalmát pedig az erős szezonalitás jellemzi, jellegtelen a nyári főszezonra összpontosuló vízparti turizmus. Ezt jól mutatják a 2005-ös év statisztikai adatai, amelyek szerint a tó vizének kiváló állapota ellenére a főszezon csupán 3-4 hétre zsugorodott. A tanulmány szerint az eltervezett fejlesztések megvalósítása nélkül, csupán a nyári főszezonra alapozott hagyományos turizmus kevés a régió megélhetéséhez.
Rosta Sándor, a BRIB elnöke az [origo] kérdésére elmondta, hogy a múlt szerdai bizottsági ülés óta némi javulás történt az ügyben, de a 2007-2013 közötti időszakban a Balaton fejlesztésére szánt pontos összeget egyelőre ő sem tudta megmondani.
A balatoni fejlesztésekről szólva Rosta Sándor elmondta, hogy a legfontosabbnak a vízi turizmus fejlesztését tartják, vitorlás- és csónakkikötők építését, valamint a meglévő létesítmények fejlesztését. Régiókon átívelő probléma, de a Balaton szempontjából létkérdés a szükséges infrastrukturális beruházások elvégzése. Ezek közül az M8-as program továbbvitelét, valamint a 84-es és a 82-es főút korszerűsítését emelte ki az elnök. Örvendetes, hogy már jövőre elkészül a Balatonkenesét elkerülő út - mondta Rosta Sándor.
A tó turisztikai fejlődése szempontjából - elsősorban a Balaton keleti felének települései számára - nagy előrelépést jelentene a szentkirályszabadjai repülőtér polgári forgalomba állítása. A tervek szerint erre két éven belül kerülhet sor, s ha megvalósul, a sármelléki légikikötővel együtt már két fontos repülőtér szolgálhatná ki a balatoni idegenforgalmat.
A vasúti infrastruktúra fejlesztése egyelőre nem látszik, bár itt is égető szükség lenne az északi parti pályaszakasz felújítására, fejlesztésére, valamint a Balaton körüli helyi járatok számának növelésére is. Csakúgy, mint a Badacsony és Fonyód között közlekedő kompjárat beindítására, ami elvonhatná a forgalom egy részét a zsúfolt szántódi révtől. A Szántód és Tihany között közlekedő kompot a szakember szerint nem szabad megszüntetni, mivel a tó körüli közlekedés szempontjából létfontosságú, ráadásul a komp tradicionális szereplője a balatoni közlekedésnek, ezért sem lenne szerencsés ezen változtatni.
A tó idegenforgalma szempontjából elsődleges fontossággal bír a megfelelő számú korszerű, színvonalas négycsillagos szálloda építése, ugyanis ezek segítségével a jelenleg 3-4 hetes főszezon hosszabbra nyújtható, illetve a különböző wellness-szolgáltatások egész évben ide csábíthatják a turistákat. Rosta Sándor elmondta, hogy jelenleg 24 darab négycsillagos szálloda működik a tó környékén, ebből 14 közvetlenül a part közelében. A szakember szerint ez távolról sem elegendő mennyiség, de az évek óta tapasztalható tendencia azt mutatja, hogy a következő években is nő ezen szállodák száma és forgalma.