A legnagyobb és legismertebb sziget, San Miguel körül az óceán igen mély és élővilága igen gazdag. Főleg ez az oka, hogy a csíkos és egyéb delfinfajták valamint az ámbrás cetek csapatai egy-kétszáz méterre is megközelítik a partokat, sőt nemritkán a turista hajók között is felbukkannak. A leggyakrabban gömbölyű fejű delfineket láthatunk, akik csapatokban nagy sebességgel úsznak, hol a felszínen, hol néhány méter mélyen. Ezek a delfinek a legközvetlenebbek, leginkább kíváncsiak, és a tudósok szerint ők tanulnak a legkönnyebben a delfinek közül.
A ritka fajok megismerésén túl az Azori-szigetek bálna lesei és az óceán-szafarik azért is olyan látogatottak, mert a turistahajókon az Azori Egyetem munkatársai működnek idegenvezetőként, és a házirendet a legszigorúbb tengerbiológiai és környezetvédelmi előírások ismeretében állítják össze. Ennek értelmében az állatokkal szemben szigorú csend- és távolságtartási szabályokat kell betartania a turistáknak.
Júniustól szeptemberig naponta kétszer is hajóra szállhatunk és 40 euróért három órán keresztül szemlélhetjük a ceteket és a delfineket. Az utóbbiakkal akár együtt is úszhatunk 60 euróért szezontól és évszaktól függetlenül, akár egész évben is.
Az úgynevezett kék programok között a másik érdekesség a Központi-szigetek legnagyobbikán Pico-n található "hangos" bálna les. A kiránduláson résztvevők hidrofonok, vagyis víz alatti mikrofonok segítségével az 5 kilométeres körzetben található bálnák, delfinek hangjait és párbeszédét is hallgathatják. Nemcsak kirándulások, de kilenc napos cet-megfigyelő túrák is léteznek, ilyenkor a turisták egy 68 láb hosszú vitorlás fedélzetén alszanak a nyílt óceánon.
Gasztronómiai örömök
A mediterrán konyha szerelmesei azért gondolnak különös érdeklődéssel az Azori-szigetekre és egész Portugáliára, mert az óceánban élő halaknak és egyéb élőlényeknek teljesen más az ízük, mint a Földközi-tenger partvidékén. Ezért a halételeknek, a zöldségféléknek és a fűszereknek is más az ízhatásuk Portugáliában.
Az Azori-szigetek alig több mint kétszázezres lakossága nagyrészt haszonállatok tartásából, és mezőgazdaságból él. A helyi ananász és teaültetvények termései mind megtalálhatóak a piacok és a szállodák pultjain, de ami a legjobban izgatja az gasztronauták fantáziáját, az a gejzírekben főtt ételkülönlegességek.
San Miguel szigetén a Cha Gorreana tea szalonban az európai teák legkülönlegesebb fajtáit kóstolhatjuk meg, és kedvünkre válogathatunk fekete és zöld teák között. Az itteni klíma és ültetési technika következtében szemben más teafajtákkal az azori teafákat nem támadja meg semmilyen kártevő, így a minőség minden betakarításkor garantált.
Ha étterembe látogatnánk, az alábbi lista segítségünkre lehet. A szigetek mindegyikén népszerű a Sopas do Espírito Santo vagyis a Szentlélek leves, és a Fervedouros vagyis a krumplis káposztaleves. Arroz de Lapas néven találjuk az étlapokon a tengeri tapadó-kagylós rizst, és Caçoila néven a malacpörköltet, Coelho de molho vilao vagyis a hagymás ecetes nyúlpecsenye szintén gyakran szerepel a menüben.
Ezen kívül népszerűek még a tengeri makk, valamint a homárból és garnélarákból készült ételek. Édességként gyakran ajánlják a rizspudingot. Ha tehetjük, öblítsük a fogásokat a híres azori borral, a Vinho de Cheiro-val!
A főváros
A 250 ezres lakosság nagy része (körülbelül 180 ezer fő) az Azori-szigetek egyetlen nagyvárosában Ponta Delgadában él. Még itt, a legforgalmasabb városban sem tolonganak a turisták, aminek egyetlen oka valószínűleg a távolság.
San Miguel az egyetlen sziget, ahol van tömegközlekedés. A többi szigetecskén népszerű az autóstop, főleg a helyiek jóindulatából adódóan. Az autóbérlés egy hétre szigettől és autókategóriától függően 45-150 euró között mozog.
Ponta Degladába gyakran indulnak repülőjáratok Lisszabonból, a jegyár pedig 300 euró körül alakul. Nem így a szállás, ami lényegesen olcsóbb. A fővárosban 30-150 euróért találhatunk panziót. A háromcsillagos szállodák 50-80 euró között kínálják a szobákat.
Szórakozás, fesztiválok
A nemzeti tradíciókat dalokban, táncokban nemzeti eledelekben és természetesen a fesztiválokban juttatják kifejezésre a helyiek. Ilyenkor népviseletben mutatkoznak, és szenvedélyesen éneklik a fádót, a híres portugál kesergőt. A dalokat általában gitárral kísérik. A gitár és a népviselet évközben többször is előkerül, hiszen szinte minden hónapban tartanak vallási vagy nemzeti ünnepeket. Ezek közül a leghíresebb a Senhor Santo Christo amely megmozgatja egész Portugáliát, de még az emigrációban élő portugálokat is, akik az ünnep idejére hazalátogatnak.
A turisták szempontjából szerencsésebbek az áprilistól augusztusig tartott fesztiválok, mint amilyen a Szent Szellem Ünnepe. Ilyenkor Izabella királyné jótetteire emlékeznek a portugálok, aki ételt osztott a szegényeknek, és a vekni kenyereket, a rózsa bokrok közé rejtette. A helyiek manapság 5-10000 látogató számára készítenek ételeket és ingyen konyhát. Főleg sopát kínálnak, ami kenyérből és marhahúsból készült népszerű leves.
Bikaviadalokat itt az Azori-szigeteken is tartanak, természetesen az állat itt is, ugyanúgy, mint Portugália más részein életben marad.
Akiket sem a fesztiválok, sem a gejzírek nem érdekelnek, azok a helyi kézművesek munkáiból válogathatnak. Tipikus azori ajándék halpikkelyéből készített tárgyak, vesszőfonatok, valamint a fazekas munkák.
A magyar utazók 2007. év március 27-től heti öt alkalommal repülhetnek Lisszabonba a portugál légitársasággal (TAP). A járatok hétfő és péntek kivételével minden nap közlekednek.
Szabó Kata