Zemplén, ahol a csend kezdődik

"Vinum Regnum , Rex Vinorum" - a szlogen révén a világhírű tokaji borvidéken kezdtük, s a kőkapui Károlyi-vadászkastélyon át Boldogkőváralja, illetve Füzér váránál fejeztük be zempléni körutunkat. Pár nap alatt ugyan nem lehet felfedezni a vidéket, azért tettünk egy tétova kísérletet, s megálltunk egy-egy jellegzetes zempléni látványosságnál.

A terület történelmi emlékekben, várakban és kastélyokban gazdag, nem volt könnyű dolgunk, hogy kiválasszuk a két talán legfestőibbet, legszebbet. Hiszen ki az, aki nem tekintené meg szívesen a sárospataki vagy a szerencsi várat, nem kirándulna vadregényes, néha úttalan utakon Regéc vagy Komlóska felé.

Utunk során mi Füzér és Boldogkőváralja erődítményeit tekintettük meg, s nem csalódtunk. Előbbi Sátoraljaújhelytől mindössze 20 kilométerre északkeletre található, Alsóregmec és Pálháza érintésével már tudható, közel járunk a célunkhoz, hiszen a térkép mellett az tjelző táblák is felhívják a figyelmet Füzérradványra és Füzérkomlósra. Itt található Füzér, a földtani különlegessége miatt is számon tartott andezitkúpon épült festői vár, amely a lenyűgöző látvány mellett azt a gondolatot sugallja a túrához nem szokott embernek: "oda fel nem mászom!"

Pedig megéri. A vár alatt fizetős parkoló található, innen 15-20 perc alatt lehet megtenni az utat - a hegy magasságához képest kifejezetten pihentetőnek tűnő, közepesen megerőltető sétával. A felújítások szerencsére az utat is érintették, így a nehezebb szakaszokon falépcső segít, egyébként a sziklába vájt eredeti lépcsőfokokon lehet felkaptatni a várig.

A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került, Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.

A fénykor ekkor kezdődött, a Perényiek ugyanis a XV-XVI. században jelentős építkezésekbe fogtak. A vár jelentősége a mohácsi csatavesztés idején erősödött meg, hiszen Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem - Szerémi György szavait idézve "Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen" -, s legalább egy évig ott rejtegette.

A XVI. században a Báthoriak kezébe került, majd a Nádasdy-család birtokolta, majd Bónis Ferenc kezére jutott. Ám miután a tulajdonos részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben 1670-ben elkobozták a füzéri várat. Mivel hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. A vár ettől kezdve romos, minden szerepe megszűnt, falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak.

A vár régészeti kutatása 1977-ben kezdődött, irányítói Juan Cabello és Feld István (Országos Műemléki Felügyelőség) voltak. Mivel a feltárást nem követte a falak konzerválása, a munka néhány hét után megfeneklett. A munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vezetésével.

A vár az elmúlt években számos komoly felújításon ment keresztül. A Füzérért Alapítvány közreműködésével több sikeres pályázat született, melyeknek köszönhetően a várban megvalósult a gazdasági épületrész fennmaradt falainak megóvása, megkezdődött a lakópalota északi-, észak-nyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója. A Széchenyi-terv keretében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közreműködésével 2001-2002 között valósult meg a vár bejáratát védő kaputorony- és bástya helyreállítása, 2004-2005-ben valósul meg a palota nyugati pinceszintjének rekonstrukciója, valamint a további helyreállítás, turisztikai hasznosítást is figyelembe vevő műemléki tervezése.

A vár területének egy része még nem látogatható, zajlik a felújítás - de az eddigi eredményekből adódóan kijelenthető, nem lesz hasztalan várni a végső eredményre.