Gazdag vikingek nyugis városa

Norvégiáról és fővárosáról ma mindenkinek a jólét és a gazdagság jut eszébe elsőként, pedig nem volt ez mindig így. Az ország nemcsak anyagi javakban dúskál, de meglepően gazdag történelmi emlékekben is, a természeti látnivalók szépsége pedig minden képzeletet felülmúl.  

Megtud

Oslo történelme ezeréves múltra tekint vissza, az első komolyabb települést 1048-ban alapította Harald Hadrada király, de a város igazi katonai jelentőségét csak a 14. században kapta, amikor V. Hakon király erődöt építtetett itt, hogy megvédje a keletről fenyegető svéd támadástól. A várost 1348-ban súlyos bubópestis járvány sújtotta, ekkor a lakosság közel fele elpusztult. A meggyengült város ezután Dániával szövetkezett a külső ellenségekkel szemben, s 1397-től egészen 1624-ig a külügyeket együtt intézték. Ebben az évben hatalmas tűzvész pusztította el a várost, s az újjáépítést vezető IV. Keresztély dán király saját magáról Christianiának nevezte el. Az új részek a folyó nyugati oldalán épültek, ezáltal a védelmi lehetőségek javultak.

A 19. század elején, 1814-ben Norvégia egyesült Svédországgal, ami erős gazdasági növekedést eredményezett egészen a közös állam 1905-ös felbomlásáig. A város 1925-ben vette fel ősi nevét, s ettől kezdve ismét Oslónak nevezik.

A gazdasági fellendülés egészen az első világháborúig tartott, de a háború negatív hatásai Norvégiát sem kerülték el. Bár az ország semlegesnek nyilvánította magát a második világháború elején, 1940-ben a német hadsereg lerohanta az országot, hogy megszerezze a nyugati fjordok kikötőit és a létfontosságú olajkészleteket. Háború után Norvégia épp a partjai mentén feltárt hatalmas kőolajlelőhelyeknek köszönhetően hatalmas fejlődésnek indult, s ma az ország és fővárosa az egyik legélhetőbb hely a világon.

Zenés képeslap Oslóból

Megnéz

Norvégia kétségtelenül legszebb látnivalóit természeti értékei jelentik, ezért, ha valaki Oslóban jár, talán érdemes egy napot vidékre is elutaznia, ha másért nem, hogy egy rövid ideig gyönyörködhessen a tájban. Az ország természeti sokszínűsége elképesztő. Más északi országok egyhangúságával ellentétben Norvégiában főként az ország déli részén - egymást váltják a dús növényzetű lankás legelők, a hatalmas erdők, sőt még homokos tengerpartok is. Az igazi látnivalót természetesen a nyugati partvidék már-már földöntúli fjordjai jelentik, amelyek mintha csak egy ősi viking monda helyszínei lennének. A természeti látnivalók mellett a hangulatos halászfalvak, a meglepően gazdag történelmi emlékek és a nyugodt, békés kisvárosi hangulat miatt is érdemes ellátogatni ide.

Aki csak az 500 ezres lélekszámú fővárosban és annak környékén szeretne eltölteni néhány napot, nem dönt rosszul, hiszen itt is akad bőven látnivaló. Sokak szerint ez Skandinávia legszebb városa, s valóban, aki első alkalommal jár erre, könnyen beleszerethet ebbe a csendes, visszafogott városba.

A városnézést célszerű a hely jellegéhez mérten laza sétálgatással abszolválni, de persze kötelező látnivalók itt is vannak, amelyeket kár lenne kihagyni. Ilyen például az Akeshus Slott Festning középkori kastély és erőd. Az 1300-ban épített erődítmény az évszázadok során több heves ostromot is átélt, közülük a legnagyobb a 16. század második felében az Északi háború hadjáratai során érték.

A vár Észak-Európa egyik legerősebb ilyen építménye, amelyet egyedi alakja és megközelíthetetlen elhelyezkedése tett bevehetetlenné. A turisták egyik kedvelt időtöltése a napi őrségváltás megtekintése. A vár sokat látott udvarában manapság koncerteket és színházi előadásokat tartanak.

Norvégiában járva kihagyhatatlan valamely viking kori emlék megtekintése. Ilyen lehet a fővárosban a Vikingskiphuset, azaz a Viking hajók múzeuma, ahol három viking korabeli hajót nézhetnek meg az érdeklődők. A tölgyfából készült hajókat a 9. században építették, s annak köszönhetik jelenlegi kitűnő állapotukat, hogy agyagba temetve helyi nemesek sírhelyéül szolgáltak. Miután tulajdonosuk meghalt, a partra vontatták a hajókat, s a nemesek személyes tárgyaival - ékszerekkel, bútorokkal, étellel - együtt temették el azokat. A három hajó közül kettő maradt meg viszonylag jó állapotban. Az egyik, a 22 méter hosszú Oseberg, amelyet 30 evezős hajtott, a nagyobbik, a 24 méteres Gokstad pedig a legjobb állapotban megmaradt viking hajó a világon.