A világ legveszélyeztetettebb műemlékei

Most először szerepelnek a klímaváltozás miatt végveszélybe került épületegyüttesek a leginkább veszélyeztetett műemlékek százas listáján, amelyet a World Monuments Fund (WMF) műemlékvédő világszervezet állít össze minden második évben. A listán ezen kívül háborús konfliktusok, valamint a kontrolálatlan gazdasági fejlődés miatt végveszélybe került műemlékek is helyet kaptak, köztük magyar vonatkozású helyszínek is. A hazai műemlékek 5-7 százaléka van súlyos veszélyben.

A WMF mellett az UNESCO Világörökség központja is évről évre közzétesz egy 25-35 elemből álló veszélyeztetettségi listát, de ezen nemcsak a leginkább veszélyeztetett épített örökség műemlékei találhatók meg, hanem természeti látnivalók, sőt külön régiók is.

A listán olyan turistalátványosságok találhatók meg, mint a Galápagos-szigetek, vagy Afrika legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró, a nepáli Kathmandu-völgy, vagy Peruban a Chan Chan ásatások. Közülük néhány a rohamosan bővülő idegenforgalom miatt van veszélyben, de van olyan is, amelyet a globális felmelegedés fenyeget.

A sok közül kiemelten veszélyeztetettnek minősül Tibet, ahol az elmúlt néhány évben hihetetlen mértékben nőtt meg a turizmus, sorra épülnek az új szállodák, hogy megoldható legyen a turistaáradat elszállásolása. A tavaly átadott Peking-Lhásza vasútvonallal ugyanakkor nemcsak a turisták érkeznek nagyobb számban Tibet fővárosába, szakértők szerint sokkal nagyobb problémát jelent, hogy velük kínai üzletemberek, munkások is érkeznek, hogy kiszolgálják a turistákat. Ezzel pedig az amúgy is kényes demográfiai mérleg tovább billen, mégpedig Peking szájíze szerint. A statisztikák szerint 2006 első tíz hónapjában 2,25 millió turista látogatott el Tibetbe, ami 31,8 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi értékhez képest, és semmi jele, hogy a tendencia akár csak lassulna.

A veszélyeztetett helyek természetesen nem korlátozódnak a világ elmaradottabb, kevésbé fejlett térségeire. Jó példa erre a floridai Everglades Nemzeti Park, amely 1993 óta folyamatosan szerepel a Világörökség Központ listáján. Az 1,5 millió hektáron elterülő mocsárvidék az Egyesült Államok legnagyobb szubtrópusi területe, olyan ritka állatfajok otthona mint a floridai párduc, vagy a Nyugat-Indiai lamantin. A parkot a túlzott építkezések sodorták veszélybe, 1980 óta a terület csaknem 50 százalékán lakónegyedek és bevásárlóközpontok épültek.

A természeti értékek legfőbb veszélyeztetője a globális felmelegedés. Talán a leglátványosabb példa erre a Kilimandzsáró, amelynek legendás hósapkája ma már csak Tanzánia felől látható, de mérete évről-évre csökken. Egy 2002-ben az Ohio Egyetemen napvilágot látott elemzés szerint ha nem történik sürgősen pozitív változás, a pusztulás jelenlegi ütemével 2015 és 2020 között végleg eltűnhet a Kilimandzsáró hósapkája. Az elemzés szerint a hegy csúcsánál lévő hómező 82 százaléka 1912 és 2000 között olvadt el.

Szintén a klímaváltozás a pusztíthatja el véglegesen a világ legnagyobb tengeri élőhelyét, az ausztráliai Nagy Korallzátony vidékét. A több mint 2800 zátonyból álló hatalmas területen a melegedő tengervíz elpusztítja a korall életműködéséhez nélkülözhetetlen algákat, így végül a korallok is elpusztulnak.

A Kilimandzsáró

Az épített és természeti örökségek megőrzéséért az Unesco szervezete a figyelemfelkeltő akciókon és a médianyilvánosságon kívül nem sokat tehet, de néha éppen ezek a leghatékonyabb eszközök. Ezt erősítette meg az [origo]-nak Dr. Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese is, hiszen a szakember szerint ezek a listák nem valamiféle általános standard alapján alakulnak ki, sokkal inkább szubjektív elbírálás következményei. Ennek tudható be, hogy például a Wolrd Monument Fund előző listája szinte teljesen különbözik a legfrissebb 100-as listától. A fő cél minden esetben a nyilvánosság figyelmének felkeltése. Az 1996-ban kiadott legelső WMF listán egyébként a budai Várbazár, néhány évvel később pedig a túronyi református templom is szerepelt. Előbbi ügyében évek óta szinte semmi változás nem történik, az utóbbi viszont sikertörténetnek számít, ugyanis a templomot azóta szépen felújították.

Dr. Fejérdy Tamás elmondta, hogy Magyarországon nincs a WMF-éhez hasonló központi veszélyeztetettségi lista, aminek az az oka, hogy a műemlékek állapotának alakulását más módon követik nyomon. A veszélyeztetett műemlékeket a hivatal kilenc területi irodája tartja nyilván, ezek mindegyikében régészek, művészettörténészek és építészek dolgoznak, ők tartják nyilván az egyes régiókban, megyékben, vagy akár Budapesten a leginkább veszélyeztetett emlékműveket.

A szakértő szerint a mintegy 12 ezer magyarországi műemlék nagy többségénél szükség volna állapotuk javításásra, s mintegy 5-7 százalék körüli azon műemlékek aránya, amelyek kiemelten veszélyeztetettnek minősülhetnek.