Az igazi Görögország - ismeretlen szigetek

Egy hagyományos görögországi nyaralás egyik legkellemetlenebb velejárója a népszerű nyaralóhelyeken tapasztalható hatalmas turistaáradat, ami akár teljesen el is ronthatja a nyaralást. Ha ezt szeretnénk elkerülni, némileg nagyobb költséggel olyan szigeteket is találhatunk, ahol még ma is megnézik a turistákat.  

Szintén kevéssé ismert a hazai turisták körében a Kikládok-szigetekhez tartozó Naxosz. Az ide érkezőket változatos vidék várja, a sziklás tagolt partszakaszokat lágy homokú csendes strandok váltják, a sziget településein pedig a képeslapokról ismert fehér homlokzatú házacskák és égszínkék kupolájú templomok láthatók.

Bár a szigetcsoport legismertebb tagja Santorini és az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló Mykonosz, a legnagyobb földdarab mégis a kettő között elhelyezkedő Naxosz szigete. Nevének eredetéről több legenda is él: az egyik szerint nevét Endimion fiáról, Naxoszról kapta, aki a Carea-i telepesek vezére volt, egy másik elképzelés szerint a naxae szóból ered, ami az isteneknek bemutatott áldozatot jelenti. A velencei időkben ugyanakkor Naxia, vagy Axia volt a sziget neve.

A mitológia szerint Tézeusz itt küzdött meg a Monotaurusszal és itt veszítette el Ariadnét is, aki szintén itt találkozott Dionüszosszal, a bor istenével, Naxosz védőszentjéről.

Önjelölt herceg

A szigetnek évezredekre visszanyúló történelme van, már i.e. 5 ezer körül is éltek itt emberek. Az első jelentős civilizáció az i.e. 1600 és 1200 között megjelenő mükénei civilizáció volt, amelynek emlékei még ma is felfedezhetők a szigeten.

Az i.e. 7. századra a sziget olyan fejlettségi szintre jutott el, hogy tengeri kereskedelemmel is elkezdett foglalkozni, sőt kolóniákat is létesített más szigeteken. Így például Déloszon is, ahol a részben ma is látható szobrok és templomok márvány alapanyagát Naxoszról szállították. I.e. 523-ban Lügdamisz tirannus vette át a hatalmat a szigeten, s 33 évnyi uralma után Naxoszt. Őket i.e 338-ban - viszonylag korán - a rómaiak követték, akik egészen i.sz. 326-ig maradtak a szigeten, hogy aztán átadják helyüket a Bizánci Birodalomnak.

1204-ben aztán különös esemény történt a szigeten, ugyanis egy bizonyos Marco Sanudo szerezte meg, aki saját magát első hercegnek kinevezve megalapította a Naxoszi Hercegséget. A herceg erős, héttornyú várat építtetett a szigeten, sajnos közülük ma már csak két torny látható. A vár az egyik legjobb állapotban megmaradt középkori épületegyüttes Görögországban.

Rövidfilm Naxosz szigetéről

A herceg és keménykezű utódai egészen a törökök érkezéséig, 1566-ig megtartották uralmukat, de mint oly sok más görög sziget, Naxosz sem tudott ellenállni Nagy Szulejmán félelmetes hadainak. A török uralom egy rövid, négyéves időszakra szakadt csak meg, amikor 1770-ben meglepő módon az Orosz Birodalom foglalta el Naxoszt. A mozgalmas történelmi fordulatoknak 1821-ben lett vége, amikor, nem kis részben a helyi lakosság fegyveres fellépésének köszönhetően Naxosz elnyerte függetlenségét, majd 1828-ban hivatalosan is csatlakozott Görögországhoz.

A későbbi küzdelmes évtizedekben Naxos számtalan neves személyiséget adott Görögországnak akár a politikai, a tudomány, a sport, vagy az irodalom területén. Az ő emléküket idézik a sziget fővárosában, Chora Naxoszban és a kisebb falvakban is látható szobrok és emléktáblák.

Látnivalók, strandok

Chora Naxosz városát akár gyalog is könnyű szerrel bejárhatjuk, a város egyik végéből mintegy 30 perc alatt juthatunk el a másikba. A város parányi mérete ellenére kifejezetten sok látnivalót találhat magának az érdeklődő turista. Rögtön az első, a sziget jelképének is számító Portara, amit neveznek Apolló templomának, vagy Aridané templomának is. Az évezredek óta álló egykori díszes építményből ma már csak egy kis részlet látható, de így is érzékelhető az ókori Görögország hajdani dicsősége és pompája.

A sziget fővárosában járva kihagyhatatlan látványosságot jelent a már említett velencei korabeli vár, amelynek egy része a mai napig lakott. A várban található a városi múzeum, amely gazdag ókori leletanyaggal rendelkezik. Érdemes egy sétát tenni az óváros szűk utcácskáin is, ahol apró tavernák, éttermek és egy hangulatos piac is várja a látogatókat. Szinte mindegyik ajándékboltban kapható a sziget egyik jellegzetessége, a világon egyedül itt előforduló Naxosz Szeme nevű kőképződmény, amelynek érdekes formáját a tenger hullámai, a napsugarak és a helyi klíma együttese alakította ki.

A sziget strandjai közül az egyik legnépszerűbb az Agiosz Georgiosz, amely épp a fővárosban található, közel a városközponthoz. Számtalan bár és szálloda sorakozik a strandon közvetlenül a tenger mellett.

A csendes és nyugodt partszakaszok kedvelőinek Agia Anna homokos strandját ajánljuk Agiosz Prokopiosz városka közelében. Itt akár sátorban is eltölthetünk egy-egy éjszakát, nem fognak ránk szólni.

Közlekedés

Naxoszra sajnos nem közlekedik charterjárat Magyarországról, ezért mindenképpen athéni átszállással kell számolnunk. A repülőút nagyjából 30 percig tart, de ne lepődjünk meg, ha gépünk előbb egy másik szigeten száll le, csak utána folytatja útját Naxoszra.

Jó megoldás lehet, ha Santorini, vagy Kréta érintésével utazunk Naxoszra, innen is rendszeres repülőjárat közlekedik, ráadásul a két említett szigetet könnyű szerrel elérhetjük Budapestről is.

Santoriniről komppal is megközelíthetjük Naxoszt, de nem ár tudni, hogy Santorinin a kikötő messze esik a repülőtértől, 10 eurós taxiköltségre számítsunk!