Mediterrán sziget a Balaton-felvidéken

A Káli medence a maga sajátos természetföldrajzával és élővilágával számos magyar művészt ihlet meg, illetve számos magyar alkotóra gyakorol hatást. Jancsó Miklós, Szabó Győző csak néhány azok közül, akik nem tudnak úgy elképzelni nyarat, búfelejtést, alkotást, feltöltődést és megújulást, anélkül, hogy ne utazzanak le a Balaton felvidék és talán egész Magyarország legbájosabb kistérségéhez.

Természetesen a terület jellegét megadó természeti, környezeti adottság mindig is a tó vize, vagyis maga a Balaton volt. A káli medence sajátos éghajlatát és természetföldrajzát is a Balaton határozza meg. A medence egyedülálló, szinte mediterrán klímája a tó felöl érkező nedves légáramlatok, és a medencében megrekedő meleg levegő okozza. Itt olyan növények honosak, amelyek az ország területén sehol máshol nem találhatóak meg. A mandula, a levendula például mind mediterrán tájakon honos növény. De akadnak olyan itt honos növények, amelyek az ország területén sehol máshol nem fordulnak elő. A fák bujábbak, a kertek zöldebbek összességében az egész vegetáció sokkal dúsabb, legalább is ezt a hatás kelti.

A Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet hoztak létre. A medencében igen változatos földtani viszonyok uralkodnak, leghíresebb képződmények a "kőtengerek". A kőtenger az egykori Pannon tenger medrének maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények, csigák, kagylók elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Az egykori beltengerben vulkánkitörések is voltak valamikor a földtörténetünk Triász szakaszában. A másik geomorfológiai érdekesség a Hegyestű-, amely a Káli-medence keleti szélén található Monoszlónál - mintegy 3, 5 - 4 millió évvel ezelőtt, sekély beltengerben történt vulkánkitöréskor keletkezett.

A turisták a vulkáni kráterben sétálgathatnak, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható. A legalább 50 m magas fal kőoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetünk részt. A hegyestű szintén a Balaton felvidéki Nemzeti Park része, fokozottan védett terület, látogatása korlátozott. A belépő 450 forint de van diákkedvezmény és parkolásra is van lehetőség.

Érdekes program lehet egy séta a majorságban, amely a kőtenger szegletében meghúzódó takaros település Salföld és egyben a térség egyik legkedveltebb turistalátványossága. A salföldi major, ahol őshonos állatokat láthatunk, mint amilyen aszürke marha, a rackajuh, a bivaly, a mangalica, a komondor főleg a családosok és a külföldi turisták által kedvelt program. Lovagolhatunk, gyerekek kipróbálhatják ugyanezt pónival, ezen kívül lovas kocsi túrákra is vállalkozhatunk minden nap a Pálos kolostorhoz, de megnézhetünk csikós-lovasbemutatókat, és pusztaötös hajtást is.

Kihagyhatatlan program még a Kornyi tó környéke a Fekete hegy, Kékkút, Szentbékálla, Köveskál és valójában az egész kistérség, vagy ahogy a visszatérő turisták mondják, az utolsó domb utolsó fűszáláig minden.

Szabó Kata