Kőrösi Csoma modern követői

Stein Aurél, Vámbéry Ármin, vagy Kőrösi Csoma Sándor csak a leghíresebbek a meglepően nagy számú magyar földrajzi felfedezők közül, akik a mai kor embere számára szinte elképzelhetetlen körülmények között alkottak nagyot. Legújabb kori követőiket talán túlzás lenne hozzájuk hasonlítani, de a mai modern magyar felfedezők is emberfeletti teljesítményt hajtanak végre. Magyarok tengeren, sivatagban és a Himalájában. 

Napjainkban szinte nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne járt volna korábban egy bátor kalandor, ne akasztották volna ki valamely nemzet zászlaját és olyan hegycsúcs is alig akad, amelyet nem neveztek el valamiről, valakiről. A dzsungelek, sivatagok mélye már nem ismeretlen, a legmagasabb csúcsokat már hobbihegymászók is meghódítják, talán csak a tengerek mélye az egyetlen hely, ahol még maradt egy kis felfedeznivaló.

A hőskor nagyjainak mai követői ezért sokkal inkább a fizikai és szellemi kihívásokat keresik egy-egy utazás, vagy expedíció alkalmával, sem mint a kaland tudományos jelentősége hajtaná őket. A kedvtelésből vagy kalandvágyból útnak induló önjelölt felfedezők Magyarországon is szép számmal vannak, ráadásul ma már az internet és a különböző úti blogok segítségével bárki szinte élőben követheti az utazás eseményeit otthoni karosszékéből.

A magyar felfedezők többsége a múltban szárazföldön kelt útra, csak alig akad közöttük néhány, aki tengeri vállalkozásba fogott volna. A kevés kivétel egyike Kepes Gyula, aki az Osztrák-Magyar Monarchia 1872-74-es Északi-sark expedíciójában vett részt hajóorvosként. A modern kor legismertebb magyar hajós kalandora Fa Nándor, aki többször is megkerülte vitorlásával a Földet, bár a legutóbbi alkalommal ezt egy verseny keretében tette.

A híradásoknak és hajónaplójának köszönhetően széles nyilvánosságot kapott a legújabb magyar hajós felfedező, Méder Áron, aki alig 6 méter hosszú vitorlásán, a Carinán egyedül kerüli meg a Földet. Teljesítményét elsősorban hajójának mérete növeli, s bár útja során új földterületeket aligha fedez fel, számtalan olyan helyen járt már eddig is, ahol még nem találkoztak magyarokkal. Áron közel egy éve kelt útra a szlovéniai Koper kikötőjéből, túl van vállalkozása talán legnehezebb szakaszán, a Csendes-óceán átszelésén, s jelenleg a Marquesas szigetcsoportot elhagyva Tahiti felé tart.

A hajós útja során egyébként nem mindennapi élményben volt része, amikor a közismerten szélben gyenge Galápagos-szigetek környéki vizeken leállt a motorja. Ekkor a közelben tartózkodó, szintén Földkerülő túrán résztvevő Rotor nevű magyar vitorlás sietett a segítségére és bevontatta Galápagos kikötőjébe. Korábban sosem fordult még elő, hogy két magyar vitorlás találkozott volna a Csendes-óceánon.

Átevezték az óceánt

Szintén a tengerek leküzdését tűzte ki célul két magyar fiatal, akik az előbbiekhez hasonló "őrült" vállalkozásba fogott két magyar fiatal, Pálos Andrea és Rakonczai Gábor, akik saját tervezésű evezős hajójukkal szelték át az Atlanti-óceánt. A Tűzhangya névre keresztelt járművel 2006 novemberében indultak a spanyolországi Cadiz városából és 2007. március 1-jén érkeztek a Karib-tengeren lévő végállomásra, Antigua szigetére. A speciálisan kialakított, napelemekkel, tengerészeti műszerekkel, hálóhelyekkel és rakodószekrényekkel felszerelt hajóval 51 nap alatt szelték át az óceánt, s csupán négy órával maradtak le a hivatalos világrekordról, igaz útjuknak nem a rekorddöntés volt a célja.