Pozsony: a koronázó város

Pozsony városa sajnálatos módon kívül esik a magyarországi turisták legkedveltebb úticéljain, pedig alig több, mint egy órányira van Budapesttől és nemcsak a közös történelmi gyökerek miatt érdemes idelátogatni, akár több napra is.

A szlovák főváros az ország dél-nyugati csücskében a Duna partján, közvetlenül a magyar és az osztrák határ közelében fekszik. Itt végződik a Kárpátok hegyvonulata és innen indul ki a Kisalföld szlovákiai meghosszabbítása is.

A városnak több neve is ismert: a magyar Pozsony név a Poson személynévből, a szlovák Bratislava egy i.sz. 907-ben említett névből, a Braslavespruch-ból származik, ami a szláv Braslav és a német burg szavak összetételéből alakult ki. Innen jön a város német neve: Presburg is.

Gazdag történelem

A város területe már az újkőkorban lakott volt, a várhegen pedig már római korban és később a morva fejedelmek korában is erődítmény állt. A vár a Nagymorva Birodalomhoz tartozott, míg i.sz. 907-ben a magyarok el nem foglalták a vidéket. Ettől kezdve egészen a 20. századig (1919 januárjáig) magyar fennhatóság alatt állt, rövid időre szerezték csak meg az osztrákok és a németek.

A város a 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett, itt süllyesztette el a várat ostromló német hajókat Búvár Kund 1051-ben. Pozsony 1405-ben szabad királyi városi rangot kapott, 1467-ben Mátyás egyetemet alapított itt és a mohácsi csata után az ország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát és országgyűléseket is tartottak itt. 1848-ban itt alakul meg az első felelős magyar minisztérium.

Autóval, vonattal

Pozsonyba alig több mint 200 kilométert kell autóznunk a magyar fővárosból, s az út nagy részét autópályán tehetjük meg: az M1-es autópályáról az M15-ösre kell lekanyarodnunk, átérve Szlovákiába pedig a D2-es és D1-es autópályákon kell haladnunk.

Ha vonattal utaznánk, a Keleti és a Nyugati pályaudvarokról naponta több vonat közül is választhatunk, a legrövidebb menetidő 2 óra 33 perc.

Történelmi látnivalók

Pozsony bővelkedik történelmi látnivalókban, közülük kiemelkedik a messziről látható jellegzetes, négy saroktornyos vár, amelyben ma a szlovák nemzeti múzeum gyűjteménye látható.

A vár alatt találhatjuk a koronázó templomot, amelynek eredetije a 14. században épült. Mai formáját a 19. század végén nyerte el, s ekkor került 85 méter magas tornyára az aranyozott Szent Korona csúcsdísz, ami annak állít emléket, hogy 1563 és 1830 között itt koronázták a magyar királyokat. Érdekesség, hogy itt nyugszik Pázmány Péter is, valamint a főoltár feletti ezüstkoporsóban Szent Márton ereklyéi vannak.

A város egyik legkülönlegesebb helye a Dunán átívelő híd tetején található forgó étterem, ahonnan látványos panorámában gyönyörködhet az itt vacsorázó.