Sikerek a közelmúltból
Az elmúlt évek fejlesztéseinek (sétálóövezet, Főnix Csarnok, Kölcsey Központ, MODEM modern művészeti galéria, repülőtér) köszönhetően 30 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Debrecenben és a város ezzel az ország nyolcadik leglátogatottabb városa lett. A turistaérkezések növekvő száma miatt idén egy új prémium kategóriás szálloda is nyílik a városban, az ötcsillagos Hotel Divinus.
A modern művészeti galéria sikerkiállítása volt a Leonardo da Vinci tárlat, amely 160 ezer látogatót vonzott. Remélhetően hasonlóan sikeres lesz a 2008. április 21. és július 6. között megtekinthető Aba-Novák Vilmos életmű kiállítás is és óriási várakozás előzi meg a Dakar Series Central Europe Rally-t melynek egyik állomása április 23-án Debrecen lesz.
A sikerhullámot meglovagolva a városvezetés úgy döntött, hogy egy új, több nyelven készülő turisztikai honlappal nyitja a szezont Debrecen. A honlapon elsőként magyarul, angolul és németül lesznek olvashatók információk Debrecenről és a környékről. Az érdeklődők március első felében már klikkelhetnek.
Debrecen története
A XIII. század elejéig Debrecen csak egyike volt a környék apró falvainak, de a tatárjárást követően 1361-ben Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte biztosítva ezzel a szabad bíróválasztást. Nem sokkal ezután Zsigmond király olyan jogokkal ruházta fel a várost, amelyek azelőtt kizárólag Pestet és Budát illették meg: a debreceniek évente kétszer országos vásárt tarthattak, és engedélyt kaptak egy a város körüli fal megépítésére.
Az ország három részre szakadása után, a város három különálló országrész határán találta magát, ugyanúgy adót fizetet Bécsnek, ahogyan a török portának is. Mindezek ellenére Debrecenben korábban soha nem tapasztalt kulturális fejlődés vette kezdetét a reformáció térhódításával, amely hamar gyökeret vert a városban. A már létező humanista iskola alapjain 1538-ban megalakult a Református Kollégium és elkezdődött az anyanyelvi oktatás is.
A török kiűzése után újabb fontos rangot kapott a város, ugyanis I. Lipót szabad királyi város rangjára emelte Debrecent. Az 1800-as években a város nagy iramban fejlődött, új épületeket, új hivatalokat adtak át a város lakóinak, vezetésének. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc idején a város szerepe, amely előtte inkább kulturális jellegű volt, hirtelen politikailag is felértékelődött. A magyar kormány 1848 decemberében úgy határozott, hogy a fenyegetett fővárosból Debrecenbe teszi át székhelyét.
Debrecen - mint a szabadság őrvárosa- nemcsak fizikai értelemben nyújtott védelmet a honatyáknak, de egyben esélyt, reményt adott, hogy megőrizhessék a szabadságharc eszméjét, és ennek tükrében az eseményeket biztonságban irányíthassák. A Református Kollégium Oratóriumában ülésező országgyűlés itt mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását is.
Az 1850-es években, amikor a vasút is elérte a várost, Debrecenben sorra nyíltak a bankok biztosítótársaságok, gyárak, parkok, felgyorsult az urbanizáció, és alig ötven év leforgása alatt duplájára növekedett.