Túra a fenséges fraknói várba

Bár ma Burgenland jelképe, egykor az egyik legjelentősebb magyar határvárnak épült. A 17. század óta a kor leggazdagabb nemesi családja, az Esterházyak birtokában van, a család hatalmas mennyiségű kincseit ma is megcsodálhatjuk. Fraknó várában jártunk, néhány kilométerre a határtól.

Talán ez a legszebb állapotban megmaradt egykori magyar végvár, hiszen sem a törökök, sem később az osztrák csapatok nem rombolták le, ellentétben a legtöbb magyarországi erődítménnyel. A Rozália-hegység nyúlványára épült fenséges határvár méltóságteljesen uralja a környéket, fehér tornyai már messziről látszanak és a várfalon húzódó kilátófolyosóról tiszta időben a Lővérekig is ellátni.

A várat a 13. században építették, de igazán csak a 17. század elején erősítették meg olasz építőmesterek tervei alapján, miután az Esterházy család tulajdonába került 1622-ben. Részben ennek is köszönhetően a környéken ez az egyetlen olyan erődítmény, amit nem foglaltak el a törökök.

Ennél fogva nem is hadászati jelentősége miatt fontos az erődítmény, sokkal inkább azért, mert itt látható a koraújkor magyar történelmének legjelentősebb, legnagyobb befolyással bíró és mindenképpen a legvagyonosabb nemesi családjának, az Esterházyaknak egyedülálló fegyver és műgyűjteménye. Ötvösmunkák, elefántcsontból faragott művek, különlegességnek számító órák és a korban divatos automaták, textíliák és értékes fegyverek töltötték meg a barokk kincstárat. Ritka, különleges nyomatok kerültek a levéltárba. A termekben portrék és festmények ékesítik a falakat.

Ősgaléria meglepő fantom-ősökkel

A hatalmas vár egyik legérdekesebb része a család történetét bemutató ősgaléria, ahol Közép-Európa legnagyobb barokk képgyűjteményén keresztül (mintegy 300 műtárgy látható itt) ismerhetjük meg a 16-17. században felemelkedett hercegi dinasztia történetét. Az ősgaléria gyakori jelenség volta kor nemesi családjainál, ezzel igyekeztek bizonyítani a nemesek, hogy őseik minél korábbi időszakban, lehetőleg már az ország-alapításnál is jelentős személyiségek voltak. Mivel a család nemesi eredete a 17. század kezdetéig ismeretlen volt, az ősök soraiban fellelhető hézagokat részben izgalmas genealógiai származtatással töltötték ki. Így az Esterházy család ősi vonala egészen a honfoglalás idejéig vezet vissza - olvasható Fraknó várának honlapján.

Érdekes, hogy család őstörténetének elkészítését megrendelő Esterházy Miklós gróf nádorrá választása előtt még arra is gondot fordított, hogy az ismert ősök között lévő hézagokat "fantom-ősökkel" töltsék ki. Így fordulhatott elő, hogy az Esterházy család ősei között tartották számon például III. Vlad tepest, azaz Drakulát, akinek egyetlen egész alakos ábrázolása épp itt, Fraknóban látható.

Ezzel a módszerrel a nádor sikeresen vezette vissza családja történetét Estoras-ig, a család legendás alapítójáig, s tovább a honfoglalás kori vezérekig, sőt Attila hun királyig. A család jelentőségét hangsúlyozandó, a képtárban több neves európai család portréja látható, például a spanyol nagykövetről 1640-ben készült festmény. Ezekkel mind-mind az addigra európai hírűvé vált család jelentőségét hangsúlyozták.

Az ősgaléria egyik különlegessége - a felhalmozott drágakövekkel ékesített óraművek és automaták mellett - Esterházy Pál ezüstbútor gyűjteménye, amely a maga nemében egyedülálló Európában. Az állandó kiállítás fénypontja a barokk ezüstbútorokkal berendezett szoba, amelynek középpontjában az augsburgi ötvösmester, David I. Schwestermüller által 1665-ben készített ezüstasztal áll.

Esterházy Pál herceg már a 17. század közepétől gyűjtött ezüstbútorai is a család befolyását tükrözik. A műtárgyak száma 1696-ig 32 darabra nőtt, amelyeknek nagy része még napjainkig is megmaradt. A gyűjtemény azért is különleges, mert a hasonló gyűjtemények nagy részét, mint például a versailles-i ezüstbútorokat, vagy az európai udvarok legtöbb darabját az évszázadok során a háborús költségek miatt javarészt beolvasztották.

A vár kiállítási tárgyai közül kiemelkednek a különlegességnek számító, 17. századi nürnbergi mesterek keze alól kikerült bonyolult elefántcsont dísztárgyak, valamint a fegyvergyűjteményben látható, török és porosz hadizsákmányból származó fegyverek sokasága. Utóbbiak közül talán a legérdekesebb az a török hadvezéri sátor, amelyet Esterházy Pál 1685-ben egy csata alkalmával zsákmányolt. Szintén európai különlegességnek számít a család által alapított Bibliotec Esterhazyana valamint Esterházy Miklós gróf és fia I Esterházy Pál herceg nádorok kora barokk könyvgyűjteményének és levéltárának darabjai. A Magyar Királyság idejéből szinte teljes épségében megmaradt könyvgyűjtemény az Esterházy család könyvtárában különleges helyet tölt be. Jelenleg ez az egyetlen könyvtár, amely még mindig magántulajdonban van.

Megközelítés

A várhoz több irányból is könnyen eljuthatunk. Aki az M1-es autópályán indul Ausztria felé, Parndorfnál kell az 50-es útra fordulnia Eisenstadt (Kismarton) irányába. Itt egyébként érdemes megállni a szintén az Esterházy családhoz tartozó kastély megtekintésére. Innen az S31-es úton Mattersburgig kell autózni, majd pedig jobbra letérni Forchtenstein felé.

Sopronból két irányba is elindulhatunk: egyfelől a 84-es úton egészen a már említett S 31-es útig, másfelől pedig a közeli Ágfalvánál egy meglehetősen nehezen megtalálható földúton átjutva Ausztriába Loipersbach, Rohrback és Mattersburg érintésével juthatunk el a várhoz. A várhoz szerpentin vezet, a bejáratnál ingyenes parkoló áll a látogatók rendelkezésére.

Belépők

Az ősgaléria és a fegyvertár idegenvezetéssel 8 euróért tekinthető meg, a kedvezményes diák- és nyugdíjas-jegy 7 euróba kerül. Idegenvezetés nélkül ezek a belépők 7 és 6 euróba kerülnek. Az Esterházy kincstárba 10 és 9 euróért léphetnek be felnőttek és diákok. Lehetőség van kombinált jegyek vásárlására is, ezekről itt tájékozódhat. Diákcsoportok érkezését előre kell jelezni, a kiállítás naponta 10-18 óráig van nyitva, pénztárzárás 17 órakor van.