Az Agrában található Tádzs Mahal, a szerelem híres emlékműve talán a leghíresebb indiai építmény, jó esélye van arra, hogy bekerüljön a világ hét új csodája közé. Az épületet 1631 és 1648 között építtette Sah Dzsahán mogul uralkodó felesége tiszteletére, aki mikor tizennegyedik gyermekét szülte, a szülés közben meghalt. A legenda szerint az asszony halálos ágyán azt kérte férjétől, hogy az többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, s hogy olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi.
Az emlékmű közel húsz évig épült, és húszezer munkás dolgozott rajta a világ minden tájáról összehívott építőmesterek irányításával. Az épület hófehér márványkupolájával, a sarkain álló minaretekkel a mogul építészet remekműve lett. A királynő sírhelye egy 26 méter magas, 18 méter átmérőjű boltív alatt helyezkedik el, a látogatók elől sűrűn csipkézett márványrács választja el. Az épület szépségét és a térélményt kiemelik az emlékmű környezetében lévő mesterséges tavak. A király eredetileg úgy tervezte, hogy a Jamma folyó túloldalán felépítteti saját síremlékét, a Tádzs Mahal pontos mását, fekete márványból, de az uralkodó fiai ezt a tervet meghiúsították.