A rémületkeltés nagymesterének tartott filmrendező 1964 májusában, egyik színésze, Cliff Robertson unszolására látogatott el a horvátországi Dalmácia szívében fekvő Zárába. Az akkori beszámolók szerint egy naplemente filmezéséhez keresett ideális helyszínt, és amikor a lemenő napot megtekintette a Hotel Zagreb erkélyéről, elismerően nyilatkozott a látványról.
Hitchcock kijelentette, hogy itt látható a világon a legszebb naplemente, még a sokat emlegetett floridai Key Westben láthatónál is szebb. A miatta összegyűlt nagy tömeg előtti mondatai a mai napig olvashatók az óváros keleti rakpartjának mólójánál, ahol egy - róla ugyancsak itt készült, és később Párizsban díjnyertessé vált - fotó is látható.
A naplementét a zárai turisták megcsodálhatják a 2005-ben készített vízi orgona hangjait hallgatva is. A rakpart észak-nyugati sarkán, a beton- és faragottkő-borítás alatt 70 darab sípot helyeztek el, amelyeket a szél és a hullámok szólaltatnak meg, sajátos koncertet adva.
A turisták viszont alig ismerik az óvárosba átevező révészt, aki elődeivel együtt évszázadok óta szállítja az utasokat a szárazföld Jazine-kikötőjének mólója és az óvárosi rakpart között. A horvátul barjakolnak hívott révész a távirati iroda tudósítójának úgy mesélte: elődeivel már vagy ezer éve szállítják az egyik partról a másikra az utasokat, erről évszázados dokumentumok is tanúskodnak.
A két átkelési pont között 80 méter a távolság és egyszerre 10 utas fér el a csónakban, amellyel a hatalmas tengerjáró hajók között kell átevickélnie. Reggel 6 órától este 9-ig, a nyári szezonban pedig az éjszakába nyúlóan eveznek felváltva társaival az utasoktól kapott néhány kunás díjért - mondta a Berto, a zárai révész.