Egy zselici kirándulás magától értetődő kiindulópontja a somogyi megyeszékhely, Kaposvár. A kényelmesebbek akár innen kiindulva is felfedezhetik a Zselicet, de talán jobb, ha nem a városban keresünk magunknak szállást. Ettől függetlenül érdemes megállni néhány órára itt, mielőtt nekivágnánk a dimbes-dombos vidéknek.
A város környéke, már az i.e. 5. évezredben is lakott volt, az i.e. 5. században pedig kelta népek telepedtek le errefelé. A település neve szerepel az 1009-ben István király által alapított pécsi püspökség alapítólevelében, ekkor még Kapos néven. A település négyzet alapú várát a 15. században építették, de már csak egyetlen bástya maradt meg, ugyanis I. Lipót parancsára, mint oly sok magyarországi várat is, a kaposi erődítményt is lerombolták a császári katonák 1702-ben. A vár egyébként rövid, csupán öt napig tartó ostrom után került a törökök kezére 1555-ben és csak 1686-ban szabadult fel az oszmán elnyomás alól.
A város elsőszámú látványossága a néhány éve megújult Kossuth tér, ahonnan a sétálóutcán haladva a legszebb lakóépületek és templomok is könnyen elérhetők. Érdemes megnézni a híres Dorottya-házat, amely onnan kapta nevét, hogy ebben az épületben játszódik Csokonai Vitéz Mihály vígeposza és minden évben itt rendezik meg a Dorottya-bált is.
A város híressége az Arany Oroszlán patika, ahol Rippl-Rónai József is dolgozott gyógyszerészként. A festő életét és munkásságát bemutató emlékmúzeum a művész egykori lakásában, a Róma-hegyen működik. S, ha már a helyi múzeumokról ejtünk szót, nem szabad kihagyni a Vaszary-képtárat, vagy a Somogy Megyei Múzeumnak otthont adó egykori Vármegyeházát sem. Somogy-megye és a Dél-Dunántúl kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik az 1911-ben alapított Csiky Gergely Színház.
Kaposvár környéki látnivalók
A megyeszékhely környékén talán a legfontosabb település, amit mindenképpen fel kell keresnie az erre járónak, Szenna. A faluban van Magyarország első Európa Nostra díjas falumúzeuma, amelynek központja az 1785-ben épült református templom. A templom egyedülálló kétszáz éves berendezési tárgyaival és festett kazettás mennyezetével a megye egyik legfontosabb műemléke. A skanzen érdekessége, hogy a somogyi paraszti életet bemutató jellegzetes zselici talpas házakat egy élő falu közepén tekinthetik meg a látogatók.
Érdemes ellátogatni a Kaposvártól néhány kilométerre lévő, ma kastélyszállóként működő szarkavári kastélyhoz és a Kaposvárhoz tartozó kaposszentjakabi bencés apátság romjaihoz is. Utóbbi a város legrégebbi épített emléke, történelmi emlékhely, ahol nemcsak múzeum fogadja a vendégeket, hanem rendszeresen tartanak itt színházi előadásokat, kiállításokat, alkotótáborokat is.
A Kaposmérő mellett húzódó völgy minden évben lovas íjász-versenyeknek ad otthont, amikor pedig nincsenek versenyek, akkor a honfoglalás kori mindennapokat bemutató emlékhely miatt érdemes errefelé kanyarodni. A völgytől délre található Bánya nevű falucska, amelyet egy példátlan helyi összefogás mentett meg a teljes pusztulástól, s ma már a Zselic egyik legszebb üdülőfaluja.
A zselici erdőség
Kaposvárt elhagyva az épített örökség helyett a természeti látnivalóké a főszerep. A hatalmas zselici erdőségek egykor és mai is híresen jó vadászterületnek számítanak, a hagyomány szerint Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király és Zrínyi Miklós is vadászott errefelé. A nagy kiterjedésű erdőségek persze remek búvóhelyül is szolgáltak a környék híres gyalogos betyárjai számára. A betyárkultusz még ma is él errefelé, több híres betyár sírját ma is ápolják a helyiek és a Kaposvárról Szigetvárra vezető utat sokan még ma is a Betyárok útjának hívják.
A zselici táj jellegzetes tájképét a széles, lapos dombhátakat borító, nagy, összefüggő erdőségek adják. Kaposvár és Szigetvár között a mintegy 45 kilométer hosszú, többnyire dombhátakon haladó, történelmi idők óta használatos földúton járva a távolság felét még ma is szinte összefüggő erdőségben tehetjük meg. A zselici települések többsége a patakok völgyeiben létesült, ahol a lakosság a környező nedves réteket kaszálta, a szántóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok lejtőin helyezkedtek el. A meredek, szabdalt felszínű oldalakat az ember nem tudta megművelni, így azok napjainkig erdők maradtak.
E nagy kiterjedésű erdőségek és lakóik védelmére hoztál létre 1976-ban a Zselici Tájvédelmi Körzetet, amely számod védett fajnak biztosít természetes élőhelyet. A tájvédelmi körzeten halad keresztül a "Vadvirágos út", amely a kaposvári megyeházától a pici falvakon keresztül egészen Szilvászentmártonig fut.
Kikapcsolódás
A Zselic jellegéből adódóan kiváló túracélpont, de a minimális szintkülönbségeknek köszönhetően a kerékpáros-turizmusnak is ideális terepe. A vidéken számtalan kisebb-nagyobb hangulatos horgásztó is található, ahol tökéletes a csend és nyugalom. A Zselicben, Hencsén található az egyik legszebb fekvésű hazai golfpálya is.
Csillagos Égbolt Rezervátum
Nemcsak a hatalmas erdőségek és a hangulatos falvak miatt különleges, Európában is egyedülálló vidék a Zselic, hanem mert kevés olyan hely van az országban és a kontinensen is, ahol ennyire alacsony lenne a fényszennyezés. A Zselicből ezért tökéletesen megfigyelhető az éjszakai égbolt.
Az Intenational Dark-Sky Association (IDA=Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség) szigorú szempontjai alapján választják ki a tervezett Csillagos Égbolt Rezervátum helyét. Ennek érdekében többször is mérték a fényszennyezés mértékét és az éjszakai égbolt láthatóságát, s az eredmények alapján a tájvédelmi körzet területén az égbolt állapota az IDA ezüst kategóriájának felel meg. Arany fokozatot csak lakatlan, elhagyatott területek kapnak. Az ezüst fokozat azt jelenti, hogy a mérés időpontjában a zselici falvak nem jelentettek számottevő fényszennyezési forrást. Ennek alapján jó esély van arra, hogy itt jöjjön létre a világ első ilyen jellegű parkja.