A görögországi szigetek közül történelmében, építészetében és természetrajzában is látványosan elkülönülő Korfu már sok-sok éve felkapott célpontja a magyar turistáknak. Az üdülési szezon nagy részében fel kell készülni a tömegre, mindig zsúfolásig teli tavernákra, nehezen megszerezhető szállodai helyekre, de ennek ellenére Korfun mindig találni olyan partszakaszt, strandot, ahol nem botlunk alkoholgőzös brit charterturisták hadaiba.
A turisták tömegeit megelőzve más hódítók is érkeztek a szigetre: előbb a törökök, majd később a velencei hajók érkeztek ide, utóbbiak építészetének nyomát a mai napig élvezhetjük, Korfu óvárosában sétálva. A 400 éves velencei uralom után egy ideig a franciák, majd a britek következtek, utóbbiak leglátványosabb városképi változtatása Korfu városának hatalmas krikett-pályája, amely még napjainkban is használatban van.
Látnivalók sziget-szerte
A városban érdemes céltalanul sétálgatni, időnként megállva egy-egy hangulatos kávézóban. A város egyébként nem nagy, nehéz eltévedni benne, de ha találkozópontként az erőd bejáratát adjuk meg, ne felejtsük el, hogy két erőd is vigyázza a város kikötőjét. A település központja a főtér, a Spadina, ahol a már említett füves krikett-pálya is található. A tér város felőli oldalon az 1807-1814 közötti francia uralom emlékeit őrzi az árkádos vásárlóutca, ahol boltok, kávézók sorakoznak, teraszaikon pedig a hűsítő árnyékből élvezhetik a látványt a turisták. Az építmény egyébként a párizsi Rue de Rivoli mintájára épült.
A város látképe
A városhoz közel található a sziget egyik legismertebb - magyar kötődésű - látnivalója, az ókori görög mintára épült Achilleon Palota, amely Erzsébet királyné nyaralója volt. Sissi kifejezetten szerette Korfut, elsősorban a kitűnő klímája és a jó levegő miatt, az 1890-es év nyarát teljes egészében itt töltötte.
Szintén a szigethez köthető híresség a népszerű regényíró és állatvédő, a néhány éve elhunyt Gerald Durrell. A mókás történetekből ismert Durrel család egykori háza, a fehér villa, mai is áll Korfu városától kicsit északra, Kalamiban. Kedvelt program a városból induló kirándulóhajókázás, ahol a túra célpontja az író háza. Az épületben egyébként kiállításon mutatják be Gerald Durrel munkásságát. Korfu városából indulnak a közeli albán partokhoz közlekedő kirándulóhajók is.
Egy teljes napot kell rászánnunk, ha fel szeretnénk kapaszkodni a sziget legmagasabb pontjára, a mindenhonnan látható Pnadokrator, 1000 métert is meghaladó csúcsára. Legtöbben azért bérelt autóval vágnak neki az útnak, s út közben megcsodálják a Korfu szerte művelt olivatermesztést. Szinte minden helyi családnak van kisebb-nagyobb olivaföldje, s az ebből készült termékek, illetve maga az olaj a sziget legfőbb exportcikke. A hegy csúcsán - ahol csupán egy csúnya antennaállomás található - tiszta időben kitűnően ellátni Albániáig is.
Sidari sziklái
Korfu számtalan strandja közül talán a legszebb a sziget észak-nyugati oldalán található, hangulatos öblökkel szegélyezett Paleokastritsa, ahol állítólag Homérosz is partra szállt. A sziget nyugati oldalán egyébként, a nehezebb megközelíthetőség miatt is számos elhagyatott homokos strandot találhatunk. Ezekért érdemes megküzdeni a rosszabbnál-rosszabb utakkal és vállalni a vezetés fáradalmait is, mert a látvány mindenért kárpótol. Hosszú partszakaszokat találhatunk, ahol rajtunk és a domboldalakon legelésző szamarakon kívül senki más nem lesz.