A legtöbb ázsiai országban hatalmas ünnepségekkel, tűzijátékkal és mulatságokkal kezdődött a hét, ami legalább egy kis időre feledtetni tudja a globális válságot az emberekkel. A kínai naptár az éveket 12 szimbolikus állattal jelöli, amelyek mindegyike más-más jellemvonásokkal, tulajdonságokal rendelkezik.
A Holdújév, vagy Tavaszünnep időpontja - hasonlóan a mi húsvétunkhoz - évről évre változik, s még a kínaiak közül is kevesen vannak, akik pontosan tudják, hogy milyen elvek alapján. Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a Tavaszünnep az európai naptár február 4-éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a Tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik.
Ázsia szerte minden ország más-más szokásokkal, ételekkel ünnepli az újévet, de talán Kínában és Tajvan szigetén a legszínesebb az ünnep: tűzijátékokkal, oroszlán-táncokkal, zenével ünnepelnek az emberek. Az utcán sokan piros színű ruhát viselnek, ez a szín a az szerencsét és az anyagi jólétet szimbolizálja és viselőjét megvédi a rossz dolgoktól. A színek mellett az ételeknek - elsősorban az édességeknek, bizonyos húsfajtáknak és tésztáknak - is külön jelentése van. Például a hosszú tészta a hosszú életet jelképezi.
Az ázsiai népek közül talán a kínaiak fektetik a legnagyobb hangsúlyt az étkezésekre. Itt az evés nem csupán biológiai szükséglet vagy ünnepi hacacáré, hanem a legfontosabb társasági érintkezési forma. Mosolyogva, jó kedéllyel fogyasztják az apróra vágott finomságokat, amit sohasem egy személynek, mindig az asztaltársaság számára szolgálnak fel, hogy együtt élvezhessék az ízeket. Az ételnek minden érzékre hatniuk kell, egyenlő arányban fontos a látvány, az illat, az állag és az íz. Ugyancsak egyenlő arányban tartalmaznak yin és yang összetevőket, előbbi kategóriába a zöldségek, gyümölcsök, a puha és hűsítő falatok, utóbbiba a sült, fűszeres ízek és a húsok tartoznak.
A legtöbb ázsiai országban él a szokás, hogy az újév kezdetére alaposan kitakarítják az emberek otthonukat, hogy ezzel elűzzék a rossz szerencsét és a gonosz szellemeket. Az ünnep legnagyobb részét együtt tölti a család, a fiatalok jókívánságokkal halmozzák el idősebb rokonaikat, amelyekben hosszú életet és egészséget kívánnak nekik. Viszonzásképpen jutalmat, többnyire pénzt kapnak az idősektől.
A Holdújév ünnepi díszei annyira elmaradhatatlanok, mint a mi karácsonyra feldíszített fánk. A tornácokra piros lampionokat akasztanak, az ajtófélfára jószerencsét kívánó verssorokkal vörös tekercseket függesztenek (duilian), és a gyerekeket kis piros tasakokkal lepik meg, melyek gyakran pénzt rejtenek (hongbao). Az ünnephez tartozik a feldíszített mandarinfa, melyre kis papírokat akasztanak az újévre szóló kívánságaikkal.
Természetesen nem kell ahhoz Ázsiába utazni, hogy megízleljük a holdújév ünnepségeit, hiszen a legtöbb európai nagyváros kínai közössége is ünnepel ilyenkor. Az éttermekben ünnepi dekorációkkal és ünnepi fogásokkal találkozhatunk, akár Budapesten is.