A szárazfölhöz legközelebb Krk szigetét találjuk. A Kvarner szigetei közül egyedülállóan híd köti össze a szárazfölddel, így megközelítése egyszerű. A híd használata 20 kunába kerül. Krk Horvátország legnagyobb és egyben legnépesebb szigete, közel 200 kilométer tengerparttal rendelkezik, partja igen változatos. Igazi mediterrán klímával rendelkezik, a napsütéses órák száma 2500 körül mozog egy évben. A természetes sziklás, köves szakaszok mellett találhatunk homokos, betonos strandokat is. A keleti (szárazföld felöli) szakasz meredekebb, a nyugati rész lankásabb, így a nyaralók, strandolók számára tökéletes. Omisalj, Njivice, Malinska ideális választás lehet nyaralásunk eltöltésére.
A sziget fővárosa és központja a szigettel azonos nevű Krk város, igazi történelmi hely. A sziget települései közül a főváros őrizte meg legjobban történelmi jellegét. A várost rómaiak alapították, de mára kevés emlék őrzi az alapítók dicsőségét. Többnyire a 12-15. századból maradtak fenn a látnivalók. Ilyen maga a várost körülvevő városfal, illetve a velencei uralom alatt épült, az öböl védelmét szolgáló bástya is. Az óváros parti részén szinte egymás mellett áll a katedrális, a Szent Quirinus bazilika és a Frangepán vár. Amennyiben Krk városában járunk ezek a kihagyhatatlan látnivalók.
Innen hét kilométerre találjuk a sziget második legnagyobb települését Punatot. Elsősorban kikötőjéről ismert, a legjobb adriai kikötők között tartják számon. Strandjai kiváló minőségűek, tiszták, rendezettek. Elsősorban a hajósok és a búvárkodást szerető turisták kedvelt célpontja. Érdekes, hogy Punat a sziget fiatalabb települései közé tartozik, mégis itt található a sziget legrégebbi építészeti emléke, a Szent Donát templom.
Krk keleti partja és talán az egész sziget leghangulatosabb városa Vribnik. A párszáz lakosú falu egy közel ötven méter magas mészkődombon magasodik a tenger felé. A belvárosi rész csak gyalogosan járható be, a szűk sikátorokban esélyünk se lenne autóval. A helyiek szerint itt található Európa legszűkebb utcája. Lehet, hogy a meghatározás túlzás, de egy megtermett férfiembernek valóban behúzott hassal kell sok helyen közlekednie. A fárasztó hegymenet közben egy-egy étterembe betérve megkóstolhatjuk a környék híres borát, a Vrbnicka Zlahtina-t.
A sziget déli partszakaszán fekszik Baska. Két kilométeres homokos-aprókavicsos strandja miatt ideális célpont családosok számára. Leghíresebb partszakasza a kék zászlós Vela Plaza. A gyönyörű tengerpart azonban nem minden, Baska kiemelt szereppel bír a horvát történelemben. A várostól egy kilométerre lévő Szent Lúcia kápolnában őrzik a baskai kőtáblát, mely a horvát történelem legrégebbi írásos emléke.
A homokos strandok szigete
Baskából kompra szállva elérhetjük a másik népszerű nyaralóhelyet, Rab szigetét. Naponta öt járat indul Rabra, de a pontos indulásról érdemes a helyszínen tájékozódni. Rabra a szárazföldről, Jablanacból (a szezonban általában óránként) induló kompjárattal is utazhatunk. A hajóútért a személyautóval utazóknak (az autó plusz a sofőr) 90-95 kunát kell fizetniük, míg a kocsi további utasainak személyenként 12 kunát.
A sziget elsősorban kiváló strandjairól, érintetlen partszakaszairól híres, egyetlen kihagyhatatlan emberkéz alkotta látnivalója a sziget fővárosa Rab. A települést a templomok városának is szokták nevezni, melyről a város közelébe érve magunk is meggyőződhetünk. A város jelképének számító négy román stílusú templomtorony már messziről látszik. A tornyok közül kettőbe fel is mehetünk megcsodálni a gyönyörű kilátást. Rab óvárosa egy félszigeten fekszik, a rakpart fölött három párhuzamos utca fut végig a városon, melyeken az egész óváros kényelmesen bejárható. Az egész várost egy pár órás túra keretében megismerhetjük. Séta közben megpihenhetünk Rab másik nevezetességében, a Kormcar parkban. Rab városából hajókirándulást tehetünk a közeli Goli szigetre, mely egykoron börtönszigetként működött. A történelmi eseményeknek megfelelően a monarchia alatt orosz hadifoglyokat, később a politikailag nem kívánatos személyeket, 1988-ig, pedig köztörvényes bűnözőket őriztek itt. A sziget jelenleg teljesen lakatlan, de a helyi illetékesek szerint készültek tervek komolyabb hasznosítására is.
Rab városától hat kilométerre északnyugatra találjuk Kampor városát. Az ezer fő lakosú kis halászfalu igazi mediterrán gyöngyszem. Szép, tagolt partja, vadregényes öblei mellett a Dundo erdő zöldje ad egyedi atmoszférát a környéknek. Tovább haladva északnyugati irányban érjük el Rab leghíresebb és legnépszerűbb strandját a Lopar városa mellett fekvő Paradicsom partot. A két kilométer hosszú kék zászlós strand lassan mélyülő, homokos partjával még horvátországi viszonylatban is igen ritka. A vízhőmérséklet a nyári hónapokban elérheti a 28 fokot is. Természetesen a családosok közkedvelt utazási célpontja. Népszerűsége miatt mindenképp ajánlatos előre gondoskodni szállásunkról. Lopar környékén négyfős apartmanokat 250-350 euró áron találtunk egy hétre. Háromcsillagos szállodában egy éjszaka egy főre 30 eurótól kezdődik. Az egyre népszerűbb telepített lakókocsik, mobilházak a környék kempingjeiben is bérelhetők. Az ilyen jellegű szállások foglalásánál nem árt konkretizálni, hogy az itthon foglalt szállásban mi van benne, ugyanis sok helyen csak a lakókocsi, vagy a ház bérleti díját kérik el, viszont a helyszínen további költségekkel kell számolnunk.
Rab sziget az utószezonban nyaralók között is igen népszerű. Kellemes klímájának köszönhetően szeptemberben, de sokszor még októberben is fürdésre alkalmas idő vár ránk. Ilyenkor már a tömeg is jelentősen csökken, egész napokat tölthetünk el egy-egy kis öbölben úgy, mintha lakatlan szigeten nyaralnánk.
Az ismeretlen páros
A Kvarner-öböl két kevésbé felkapott és ismert szigete Cres és Losinj. A két sziget történelme közösen indult, mert egészen a római időkig egy szigetet alkottak. Ekkor azonban a jobb hajózási lehetőségek miatt egy csatornával szétválasztották őket, így alakult ki a két önálló földdarab.
Cres Horvátország második legnagyobb szigete. Történelme a régió többi részével hasonlatos. Tartozott a Római Birodalomhoz, a bizánciakhoz és Velencéhez is. Az újkorban a sziget is bejárta az osztrák, olasz, jugoszláv keringőt, míg végül megállapodott Horvátországnál. A szárazfölddel és Krk szigetével kompjárat köti össze. A szárazföldről az isztriai Brestovából Porozinába juthatunk el, míg Krk szigetéről a Valbinskából induló kompjáratokkal Meragig utazhatunk. Mindkét viszonylatban a személyautóval közlekedő sofőrnek 113 kunát, az autóban ülő további utasoknak 17 kunát kell fizetniük egy útra. Bárhol kelünk át a szigetre, arra az autóútra érünk, ami hosszában keresztülszeli a szigetet. Északon a Porozina kompkikötőtől indul és egészen a Losinjra átvezető hídig tart.
Bármelyik kompkikötőből haladunk a sziget belseje felé első jelentősebb állomásunk Cres lesz. A Valun-öbölben fekvő város a sziget legnagyobb városa, egyben gazdasági, közigazgatási központja. Régebben, míg Cres és Losinj egy sziget volt Osor volt a sziget fővárosa, csak a szétválás után nőtt meg Cres szerepe. A belvárosi részt csak gyalogosan járhatjuk be. Az óváros épületei olaszos jelleggel bírnak, az egész városra jellemző az olaszos hangulat. A velenceiek által épített városfalból mára már szinte csak a három kapu maradt meg. E három kaput a Szent Izidor templomot és a Városháza épületét ajánljuk megtekintésre. A város érdekessége, hogy az öböl, melynek partján Cres fekszik, mélyen benyúlik egészen a város főteréig. A téren működő piac ezért egészen érdekesen várja vevőit. Az egyik oldalon a megszokott árusítóhelyeket találjuk a másik (víz felöli) oldalán viszont csónakból árusítanak, ezzel egyedi hangulatot adva a vásárlásnak.
Cres városától tizenkét kilométerre délnyugatra, a sziget középső részén fekszik Lubenice. A sziklára épült hangulatos kisvárosból csodálatos panoráma nyílik a tengerre. Hangulatos strandját közel egyórás út után érhetjük el. A strandolóknak kalkulálni kell a kellemes fürdőzés utáni újabb egyórás úttal, mely ekkor már hegynek felfelé vezet. Bár nem egy egyszerű séta, mindenképpen ajánljuk a partszakasz felkeresését.
Lubeicétől mindössze öt kilométerre egy csendes öbölben fekszik Valun városa. A kis halászfalú kristálytiszta vizéről és háborítatlan környezetéről híres. Sokak szerint Cres legszebb helye.
Cres főútján tovább haladva délre hamarosan elérjük a Vrana tavat. A különös természeti képződmény biztosítja a sziget és a szomszédos Losinj édesvíz ellátását. Érdekesség, hogy a néhol 84 méter mély tó a szárazföldről kapja édesvíz utánpótlását, mégpedig a tengerfenék alatt húzódó földalatti folyók segítségével. A tavat elhagyva hamarosan megérkezünk a szigetet átszelő főút végéhez Osorba. Innen egy hídon kelhetünk át Losinj szigetére.
A hetvenöt négyzetkilométer területű Losinj igazi gyöngyszeme a horvát tengerpartnak. Bár lényegesen kisebb a környék szigeteinél, mégis az egyik leghíresebb. E hírességben jelentős szerepe lehet a kedvező klímának, melynek köszönhetően a szigeten örökzöldek pompáznak, valamint a sziget partjainál gyakran előforduló delfineknek is. A delfinek számára rezervátum is működik Losinj szigetén. A sziget roppant népszerű a horvát és az olasz turisták körében (és egyre népszerűbb itthon is), akik augusztusban gyakorlatilag ellepik a szigetet. Érdemesebb ezért nyaralásunkat a júniusi, júliusi hónapokra tervezni, vagy ha augusztusban szeretnénk utazni, okvetlen előre kell szállásról gondoskodnunk. Szállást többnyire Mali Losinj és Veli Losinj városaiban foglalhatunk.
Mali Losinj a sziget és a környező szigeteket is beleértve a környék legnagyobb üdülő-települése. Nyolcezres lakosságának egy szezon alatt többszöröse üdül, pihen itt. Nemcsak tengerparti üdülőhelyként, hanem gyógyüdülőhelyként is népszerű egészen a monarchia ideje óta. Testvérvárosa csak nevében nagyobb. Veli Losinj nem fejlődött olyan intenzíven, mint Mali Losinj, megmaradt hangulatos kis halászfalunak. Sokan ezért kedvelik jobban. A szűk, kis öböl köré épült városkában feltűnően sok a zöld terület, ahol számos ritka növényfajjal találkozhatunk. A városban megtekinthetünk egy XV. századi velencei őrtornyot, melyben jelenleg múzeum működik.
A két város felfedezésén kívül érdemes megmásznunk a sziget legmagasabb pontját az 588 méter magas Televrina (más néven Osorscica) hegyet. A túra kiindulási pontjának tökéletesen megfelel Nerezine nevű falucska, mely közvetlenül a hegy lábánál fekszik. Cres szigetéről átkelve rögtön elérjük. Nerezine hangulatos tengerparti kisváros, egyedi klímával, ugyanis a tengerparti és a hegyvidéki levegő itt találkozik egymással. A hegycsúcsot nagyjából két óra gyaloglással érhetjük el. A csúcsról gyönyörű panoráma nyílik az adriai tájra. A visszafelé utat választhatjuk Cunski irányába is, így újabb hangulatos kisvárost ismerhetünk meg a szigeten.
Cres és Losinj szigetei kiváló választás a valóban pihenést, nyugalmat kereső nyaralók számára. Bár kicsit messzebb fekszenek a népszerűbb szárazföldi és szigeti üdülőhelyektől, de az idő és némi többletköltség ráfordításért cserébe felejthetetlen élményben részesülünk. Sokan, akik már jártak e két sziget valamelyikén, visszatérő vendégek maradnak.