Ecsettel vont utazás: híres festők kedvenc helyei

Vágólapra másolva!

Legtöbbször csak képen látjuk a tájat, ahonnan a nagy festők ihletet merítettek. Pedig az inspiráló vidékek igazi kikapcsolódást is nyújtanak, vegyük csak a francia Rouent, vagy a balkáni Mostart - festői helyek, és ezt most a szó szoros értelmében vegyük. Híres festők nyomába eredtünk, kedvenc tájaik nem csupán művészeti élményt, megannyi felfedeznivalót és érdekes programokat ígérnek.

[origo]

Vágólapra másolva!

utazás Chartres Mostar Rouen Auvers

Turner és a skót whisky hatása

Skóciáról elsőre a whisky és a szoknya jut eszünkbe, a ködös vidék azonban sok művészt is megihletett. Staffa szigete a Skócia keleti partjainál található Hebridák lakatlan szépsége. Különlegességét bazaltos oszlopsorai és a híres Fingal-barlang adja. A felfedezőútra először Obanból kell átkompozni Mullra, onnan indulnak Staffa szigetére barlangnéző járatok. Staffához közeledve már messziről látszik a barlang, ám a nagy köd következtében gyakran csak a körvonalak láthatók. A különleges barlangot a sziget bazaltorgonáihoz csapódó tenger formálta, a játékos és íves formák elegye változatos alakzatokat produkált. A fekete bazaltbarlang 80 méter mély és 20 méter magas.

A szigeten található a világhíres Óriások Útja, mely hatszög alakú bazaltorgonák sorából áll. Ezekről az oszlopokról érdekes legendák keringnek, egyesek szerint skót és finn óriások harcoltak egymással, ehhez építettek tengeri utat egymás között. Egy másik legenda szerint a szerelmes Finn MacCool a szigetre szeretett volna eljutni szerelméhez, ehhez óriási kőcölöpöket verve a tengerbe. A szigetet igazából Sir Joseph Banks természettudós nevezte el Finn Gall-ról, a legendabeli óriásról.

William Turner 1831-ben látogatott el a szigetre. A barlang tökéletes kiegészítője Turner titkokkal övezett életútjának. A látomásos kompozíció által vezérelve a természetet és annak mozgatóerőit elemezte, ehhez valóban jó választás az örök ködben úszó bazaltorgona-rendszer.

Mendelssohn Hebridák nyitányának alapjait is 1829-es skóciai utazása adta. A népszerű Fingal-barlang dallama hűen tükrözi a Staffa körüli dühös tengert, a természeti erők egymásnak feszülését. A szigetnél az év kilenc hónapján viharok tombolnak, s a nagy hullámokban nem is járnak a turistahajók.

Monet katedrálisa Rouenben

Rouen Franciaország északnyugati részén fekszik, a Szajna partján, 140 kilométerre Párizstól. Normandia központját a franciák és a turisták egyaránt múzeumvárosként emlegetik. A 400 ezres lakosú város fontos kikötőközpont, kulturális és egyetemi élete is jelentős. Egész évben vonzza a turistákat híres katedrálisa, gótikus templomai, és fagerendás házai, melyek az óváros franciás báját adják. Kihagyhatatlan látnivaló a nagy óratorony, a Jeanne D'Arc múzeum, a régiségkereskedők zsibvásáros negyede és a kikötő.

A Notre-Dame katedrális, amely Monet után egyszerűen csak roueni katedrálisként vonult be a köztudatba a város legfőbb látványossága. Erről gondoskodik több száz szobra, rózsaablakai, kőcsipkéi és hatalmas belső tere.

Claude Monet-t egy roueni festészetkedvelőnek sikerült rábeszélnie, hogy fesse meg az ottani katedrálist, végül az itt készített sorozat egyik legismertebb témája lett. A fényhatás változásának tanulmányozására a művész sorozatokat készített egyazon témára, a nap különböző időpontjaiban. Jól látható, hogyan vándorol óráról órára a fény a köveken. Monet 1892 és 1894 között több mint 30 képet festett a katedrálisról.

A száz éneklő harangtorony városaként ismert Rouenbe TGV vonattal Párizsból 1 óra alatt, Marseille-ből 5 óra alatt érünk el.

Csontváry és a mostari híd

Mostar Bosznia-Hercegovina déli részén fekszik, a turisták legfőképp híres Öreg Hídja, és annak viszontagságos története miatt keresik fel. A várost 1992-től a szerbek ostromolták, melynek a horvátok és bosnyákok közös erővel álltak ellen. A város népeinek összetartozását jelképező hidat végül 1993 novemberében egy horvát tank szétlőtte, a pontos célt máig homály fedi, hiszen a keskeny híd nem töltött be stratégiai szerepet. A szimbolikus építmény 450 év után az alatta kanyargó Neretvába omlott, emblematikusan őrizve a délszláv válság pusztítását. A hidat 1999 és 2004 között a régi tervek szerint, az eredeti kövekből építették újjá magyar közreműködéssel. A hidat az UNESCO 2005-ben a világörökség részének nyilvánította. Helyi hagyomány, hogy az itteni férfiak a hídról a folyóba ugranak, ez régen egyfajta bátorságpróba volt, manapság viszont a turisták is bekapcsolódnak a mutatványba, ugyanis a tőlük befolyó pénz határozza meg, ugranak-e a jéghideg Neretvába avagy sem.

A város vallási sokszínűségét hűen tükrözi, hogy egy utcában jól megfér egymással a katolikus és az ortodox templom, a zsinagóga és a dzsámi. Fontos látnivaló a Mária-katedrális, melynek harangtornyában Európa második legnehezebb harangja kong, és érdemes megtekinteni Karadoz-bég dzsámiját is, a legrégebbi hercegovinai dzsámit, melyet turisták is látogathatnak. A belváros kanyargó, macskaköves utcái, a szuvenír boltok és a portékájukat kínáló árusok igazi hangulatot teremtenek.

Csontváry Kosztka Tivadart is rabul ejtette a mostari táj. A festő 1903-ban festette meg a várost az alatta kanyargó Neretvával. A pécsi Csontváry múzeumban látható a Római híd Mostarban és a Tavasz Mostárban című alkotás is.

Auvers, az impresszionisták ihletője

Párizs közelében található a híres kisváros, Auvers sur Oise. A francia fővárostól 25 kilométerre fekvő település ihletője volt többek között Cézanne, Corot, Pissaro és Van Gogh képeinek is. A város életében nagy hangsúlyt kap az impresszionista hatás, áthatja a szűk sikátorokat, és a közismert auversi templomot is. A falu gyakran látható a művészeti atlaszokban, hiszen Vincent van Gogh 28 képen, Camille Pissarro tizenegyen, Paul Cézanne kilenc képen örökítette meg a bájos tájat.

Rövid auvers-i tartózkodása alatt Van Gogh sokat festett. A művész 1890 májusában Provance-ból érkezett ide gyógykezelésre doktor Gachet-hez, a híres orvoshoz. Bár rövid időt töltött itt, a csekély 70 nap alatt majd 70 képet készített. Közülük sok Auvers környékét ábrázolja, a mezőket, az utcákat, és a tanyákat. Megkapó képe, a Templom Auvers-ben a vihar és az elveszettség érzését kelti.

Vincent van Gogh egykori lakóhelyén ma múzeum és étterem működik. A városi temetőben fekszik a festő és testvére, Theo Van Gogh is. Auvers-ben érdemes betérni az Abszint Múzeumba is, ahol helyben kóstolható a hírhedt ital, valamint itt található a híres Gachet doktor múzeuma is, aki a beteg művészeket kezelte.

A város fontos kulturális központ, itt rendezik minden évben a nagyszabású Auvers sur Oise-i Nemzetközi Művészeti Fesztivált. Van Gogh hajdani lakhelye és végső nyughelye között félúton található Miasszonyunk templom falai között tartják a nyaranta megrendezett zenei eseményt.

Auvers sur Oise-t a nyári szezonban hétvégenként közvetlen járattal, az impresszionista vonattal érhetjük el a párizsi Gare du Norde pályaudvarról.

Corot és a parfüm fellegvára

Chartres-t a fények és a parfüm városaként emlegetik, a település egy órára Párizstól, a legendás francia kozmetika völgyének központjában fekszik. Ahogy a számítástechnikában a Szilícium-völgy, a francia parfümgyártás Chartres vidékén összpontosul. A városban minden áprilisban parfümfesztivált tartanak.

Chartres legfőbb nevezetessége a kozmetikai ipar mellett híres székesegyháza, melyet Jean-Baptiste Camille Corot is megörökített. A monumentális gótikus stílusú Miasszonyunk-katedrális az aranymetszés szabályai szerinti tökéletességet mutatja, a főhajó padlóján hatalmas labirintus készteti kalandozásra a turistákat. A nagy üvegablakok tipikus chartres-i kék színe világhírű, a sajátos árnyalat a templom védjegyévé vált, ugyanis évszázadokig nem sikerült megfejteni az előállítás titkát. A városba egész évben zarándokok látogatnak.

Corot "A Chartres-i székesegyház" című képe ugyan nem tartozik a művész legnagyobb alkotásai közé, de a tökéletes természeti környezetben fekvő templom így is megér egy túrát.

M. D.