Irodalmi túrák Tolna megyében

Miért nem beszélt Illyés Lázár Ervinnel? Hol van a Négyszögletű Kerekerdő? Hol íródott a Puszták népe és a Zalán futása? Hogy fest ma Babits gondolkodó fotelja? Tematikus irodalmi túra, amely bejárja egész Tolna megyét. Ügyes útvonaltervezéssel menet közben megtekinthetők a megye híres kúriái, várai és kastélyai is. 

A dél-dunántúli Tolna megye ásványkincsekben szegény, ám történelmi és kulturális látnivalókban igen gazdag része az országnak. Élővilága szintén értékes, sőt a gemenci-erdővel és annak vadállományával egyenesen világhírű. Két-háromnapos napos kirándulással szinte az egész megye felfedezhető.

Tolna megyében 2003-ban indult az irodalmi turizmus, amelyet a "Tolna táji irodalmi túrák" kiadvány, egy hozzá tartozó térkép és 11 tájékoztató tábla jelez. Ez utóbbiakat a megye irodalmi élete szempontjából is érdekes településeken állítottak fel.

Illyés és Lázár

Siófok és Kalocsa között félúton, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula. A szülőházát már lebontották, de a pálfai iskola, ahol elemi iskolás éveit töltötte 1912-ig, ma múzeumként üzemel. Az épületet szinte változatlan formában megőrizték, és ma is kifogástalanul karbantartják. A turisták szerint különleges élmény beülni az ódon iskolapadba.

A pálfai iskolamúzeum

Rácegrespuszta Illyés Gyula Puszták népe című szociográfiájának helyszíne, ahol annak idején a helyiek végtelenül szegény, de igen összetartó közösségben próbálták túlélni a csikorgóan hideg teleket. Felsőrácegrespuszta szinte együtt lélegzett a szomszédos Alsórácegrespusztával, (itt született Lázár Ervin) mert az ínséges időkben csak így tudtak életben maradni. Amikor az egyik szerkesztőségben Lázár hangsúlyozta, Illyésnek, hogy ő nem egyszerűen rácegresi, hanem alsórácegresi, megfagyott a levegő kettejük között, és attól a naptól kezdve többet nem is beszéltek egymással.

Alsórácegresből egyetlen öreg fa kivételével semmi sem maradt meg, de a turisták előszeretettel keresik fel ezt a magányos fát, és szívesen tesznek egy sétát a közeli erdőben, amely Lázár híres Négyszögletű Kerekerdőjének ötletadója.

Ozora és Simontornya

A turisták nyugat felé igyekeznek a közeli Ozorára, ahol az Illyés Gyula Emlékmúzeumban többet is megtudhatunk a két író "barátságáról" és a rácegresi vidékről. Az ozorai várban nemcsak irodalmi, de történelmi sétát is tehetnek az utazók. A kis tolnai jobbágyfalut és a hozzá tartozó területeket az Ozorai nemesi família birtokolta, de a család hamarosan férfiágon kihalt.

Az ozorai vár

Az Ozorai család lányukat Zsigmond király engedélyével egy olasz nemeshez Filippo Scolarihoz adta, aki Ozorai Pipó néven várat építettet magának és feleségének. Az épület egyértelműen itáliai stílusú, de inkább kényelmes főnemesi rezidenciának, mint nagyobb ellenálló erejű várnak számít.

Aki inkább csak az ozorai várat járná körbe, az sem marad le semmiről, hiszen az "igazi" Illyés életmű kiállítás Simontornyán, a Vármúzeumban várja az érdeklődőket.

A simontornyai vár szabályos négyszög alakú, amely többször is gazdát cserélt, és szinte minden alkalommal átépítették. Ezért minden fontos korszak, így a gótika, a reneszánsz jegyeit is megőrizte. További érdekesség, hogy az ingoványos talaj, annak idején megnehezítette az építők dolgát, akik vastag tölgyfaoszlopokat vertek a földbe, hogy megerősítsék a vár talapzatát. Az épületet ma is ezek az oszlopok tartják.

Simontornya

A várfeltárás régészeti leletei, és a vár kőtára mellett, az első emeleten Illyés Gyula kézirataiból, fotóiból és budapesti lakásának egy enteriőrrészletéből álló emlékkiállítás kapott helyet.

Szekszárd felé félúton: Sárszentlőrincet Petőfi is szívébe zárta

A község evangélikus gimnáziumába 1831- ben került a fiatal Petőfi. Csepregi Béla evangélikus lelkész kutatásai alapján részletesen ismerjük Petőfi Sárszentlőrincen töltött két tanévének eseményeit: tanárait, barátait és szállásadóit. A visszaemlékezésekből azt is tudjuk, hogy évek múlva Petőfi gyalog kereste fel egykori tanárát Lehr Albertet, akihez épp csak beköszönt és kezet fogott. Bojárdra a szabadságharc előtt 1845-ben is visszatér, akkor két hetet a Sas családnál vendégeskedett. A Sass-kúriát ma is sok száz turista és diák keresi fel.

Később az iskolai évek emlékére írta meg Gyermekkori barátnémhoz, és a Hegyen ülök című versét. A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-banalapították. A gyűjtemény korabeli használati tárgyakat mutat be.

Szekszárd: Babits, Garay, Mészöly nyomában

Nagydorog , Tengelic és Szedre érintésével dél felé haladva Szekszárdon aztán más írók is költők emlékhelyeit is felfedezhetjük. Babits Mihály szülővárosában számtalan emlékhelyet találunk, amelyek az nyugat első nemzedékéhez tartozó költő előtt tisztelegnek.

A Kelemen-ház Szekszárdon

Babits Mihály szülőháza, - vagy ahogyan a szekszárdiak nevezték - a Kelemen-ház (Szekszárd Babits Mihály utca 13.) 1780 körül épült copfstílusban, és ma is eredeti állapotában áll. 1983-ban a költő születésének 100. évfordulóján teljes egészében múzeummá alakították. Itt megtekinthető az asztal, ahová a fiatal költő az első munkáit rejtette, és a nagy gondolkodó fotel, amiben a Halálfiai című munkáját is írta.

A szekszárdi irodalmi barangolások ezzel még nem érnek véget. Érdemes elsétálni a Garay szoborhoz. Garay János ugyanis (1812-1854) az első szekszárdi származású költő, aki Háry János alakjával országos hírnévre tett szert. Az Obsitos című elbeszélő költeményében egy hazájához hű, de sokat lódító vitézemberként álmodja meg Háry János figuráját. Szekszárdon a Garay szobron kívül Háry János lovas szobrát is megtaláljuk.

Garay János szobra

A szekszárdi főteréről egy rövid sétával a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza mellett elhaladva eljutunk a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház. Az Irodalom Háza nevet viselő épületben rendezték be a Mészöly Miklós Múzeumot. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban a Szekszárdnak ajándékozta. A múzeum Mészöly budapesti lakásának replikája, ahol az 50-es évektől kezdve igen sokan vendégeskedtek főleg írók, költők és közéleti személyiségek. Az emlékmúzeumban a személyes tárgyak mellett közel 2500 könyv sorakozik a polcokon.

Irány tovább Alsóbörzsöny, Völgység és Görbő

Az alsóbörzsönyi Perczel Kúria (Bonyhád) környéke mesébe illő, tölgyerdővel ölelt vidék. Állítólag egy felborult szekér, és a segítségére siető Vörösmarty az oka annak, hogy majd hat, (egyesek szerint csak három) évig a Perczel Kúriában házitanítóskodott a fiatal költő. Itt szeretett bele a három fiútanítványának leánytestvérébe, Perczel Etelkába.

A beteljesületlen szerelem ihlette meg Szabó György szobrász is, akinek a Vörösmarty szoborcsoport nevű viselő alkotása Bonyhádon látható.A három részes alkotás elöl, középen Vörösmarty Mihályt ábrázolja mögötte jobbra és balra egy-egy nőalak, Perczel Etelka és a költészet múzsája látható.

A Perczel Kúria tulajdonképpen egy az 1700-as években épült barokk major. A Bonyhádon található Gencsy kastélyt is szokták Perczel Kúriának nevezni. Itt ma a városi könyvtár működik.

A közeli Görbőn írta Vörösmarty a Zalán futása című eposzának előszavát. Abban az időben a Csefalvay Ferenc kúriájában volt joggyakornok. Az utazók lenéznek a Kapos folyóhoz, ahol Vörösmarty sokat horgászott, és estefelé egy pohár borra betérnek a Tuhutum hegy pincéihez. A Csehfalvay-kúriában ma a Vörösmarty emlékszobát nézhetik meg a turisták.

A túrához Szekszárdon érdemes szálláshelyet foglalni, innen minden helyszín könnyen elérhető. A városban ősszel is nagyobb eséllyel találunk megfelelő helyet, mint vidéken, ahol szezon után a szállásadók már nincsenek felkészülve a váratlanul érkezőkre. Szekszárdon kényelmes szálláshely lehet a Hotel Zodiaco a Szent László utcában, a Sió motel, a Húsvasaló fogadó a Rákóczi utcában, Fritz borház és panzió vagy a Gyógygödör panzió a Csatári utcában. Ezekben a hotelekben körülbelül 6-15 ezer forint egy éjszaka.