A világ leghidegebb városai

Vannak városok, ahol olyan hideg van, hogy még az utakat sem burkolják, és vannak olyanok is, ahol fűtik őket. A világ leghidegebb városait nem a rekord-, hanem az átlaghőmérsékletük alapján rangsorolják. Íme, néhány kisebb település és nagyobb város, ahol még a hőmérőkben is megfagy a higany.

Míg a firenzeiek a muskátlikat is az erkélyen teleltetik, addig a világ másik végén ugyanebben az időben "kijárási tilalom" van érvényben. Igaz a csikorgó hideghez szokott szibériaiak csak az utcán játszó gyerekek miatt aggódnak, ők maguk legyintenek az egészre. Azt mondják, baj csak akkor van, ha már a vodka is megfagy.

Szakemberek szerint az ilyen kemény telek (-25, -30 fok alatt) nemcsak fizikailag, de lelkileg is megterhelők az ember számára. A szélsőséges éghajlati viszonyok, főleg az észak orosz területeken lehetnek igen rossz hatással ránk. Itt zord, szürke, metsző hideg van, és 9 hónapon át a napot is alig látni. A levegő száraz, a hó mint a liszt: még hógolyónak sem jó.

A kanadai Winnipegeben ugyanakkor az évi 2300 órás napsütés és modern infrastruktúra jelentősen javít a helyzeten. Ennek tudható be a sok pozitív hangvételű téli beszámoló, amelyekben a turisták minden hideg ellenére kifejezetten szép, élvezetes és mindenféle kellemetlenségektől mentes téli vakációról számolnak be.

Azt mondják, aki extrém téli kalandokra vágyna, annak érdemes először egy bemelegítő túrát tenni, de jobb, ha valamelyik fejlett országot vesz célba. Így nemcsak saját tűrőképességével lesz tisztában, de az esetleges hiányosságaira is fény derül, sőt néhány praktikát is elsajátíthat. Ami a legfontosabb, hogy vész esetén jobb felszereléssel, és jobb infrastruktúrával könnyebben a segítségünkre lehetnek a helyiek.

A világ leghidegebb városairól több lista is készült már, de mind eltérő. Ennek az az oka, hogy mindenhol máshogyan határozzák meg a város fogalmát. Míg Japánban 30 ezer fő fölött, addig Izlandon 2000 fő fölötti települések számítanak városnak. Az egyik legegyértelműbb rangsor a világ leghidegebb fővárosainak listája. Egy másik létező rangsor az átlaghőmérséklet alapján besorolt 10 leghidegebb lakott település állítja sorrendbe. Az alábbi felsorolásban mindegyikből válogattunk.

Helsinki, Finnország: még a bevásárló utca is fűtött

A világ leghidegebb városaiban nem mindenhol okoz gondot az útburkolás. Az olyan helyeken, mint Kanada vagy Finnország már 10-15 évvel ezelőtt megvalósították a fűtött úthálózat alapjait. Ha nem is minden városi főutat, de a legfontosabbakat valóban fűtik. Ami a legmeglepőbb, hogy ez egyáltalán nem pénz hanem, sokkal inkább ésszerű várostervezés és logisztika kérdése. A fűtött utakat ugyanis nem egy külön erre a célra kiépített fűtőhálózat fűti, hanem az utak alatt vezetett melegvíz-hálózat. A finn fővárosban a bevásárló utcák között sok fűtött utat, sőt fűtött járdát is találunk. Az évi átlag hőmérséklet: 4,5 fok.

Ulánbátor, Mongólia: emberek a csatornákban

Télen nem ritka errefelé a -50 fok. Ráadásul a hideg az év kétharmadában könyörtelenül uralkodik a helyieken, akik közül évente több százan fagynak meg a jurtákban, és a lerobbant városi épületekben. Mivel nincs mindenkinek ágya, viszont a földön aludni rizikós, Ulánbátorban a családtagok felváltva pihennek. Sok kisgyerek a hidegtől süketül meg.

A mongol fővárosban szintén fontos szerepe van a melegvíz-hálózatnak. A legszegényebbek leköltöznek a csatornákba, hogy valami kis meleget leljenek a leghidegebb hónapokban. A segélyszervezetek jelenléte nélkül évente ezrek halnának meg. Az évi átlag hőmérséklet: -4 fok.

Szentpétervár, Oroszország: nem nevetnek, hogy benntartsák a meleget

Az észak Velencéjeként ismert Szentpéterváron még április végén is franciaágy nagyságú jégtáblák úsznak a Néván. A helyiek azonban jól berendezkedtek. Dacolva a hideggel, és az ínséges időkkel az egykori Leningrádban ma közel ötmillió ember él. A körülmények egy igen sajátos életformára idomították őket. Nem fekszenek túl későn, nem kelnek korán, nem keresnek, és nem mosolyognak túl sokat. Azt mondják, azért nem nevetnek, hogy bent tartsanak minden meleget.

Jakutszk, Oroszország: köpsz egyet, és még a levegőben megfagy

Jakutszkban a Léna fenékig befagy. Nincs troli, nincs villamos, nincs semmilyen vasúti összeköttetés, mert szétfagynak a vezetékek. Itt télen, ha nem muszáj nem mennek az utcára az emberek. Kora tavasszal sem könnyebb, hiszen alig van burkolt út, így ha elkezd olvadni, derékig ér a sár.

A tudósok szerint errefelé 1000 méter mélyen is teljesen fagyos a talaj, sőt azt is mondják, hogy ez fagyos talaj a jégkorszak óta nem engedett fel. Hogy hogyan lehet a legjobban szemléltetni a -60 fok körüli hőmérsékletet? Valery Vinokorov helyi meteorológus azt mondja, ha -60 fokban köpsz egyet, az még a levegőben megfagy. Jakutszkban jelenleg 20 ezer ember él. A januári átlaghőmérséklet -40 fok.

Ojmjakon, Oroszország: A higanyos hőmérő már nem bírja

Az Ingyigirka folyó mentén elterülő kelet-szibériai városka éghajlatát tekintve egyedülálló a világon. Télen extrém hideg, (-50) nyáron pedig extrém meleg (+35) tombol. Jellemző még, hogy a hőmérséklet csak május második felében éri el, illetve haladja meg a nulla fokot, szeptember közepétől pedig ismét nulla fok alatti hőmérsékletek uralkodnak. A januári középhőmérséklet -48°C körül alakul és télen átlagosan 32 napig -50°C alá süllyed a hőmérséklet.

A gyerekeket úgy próbálják megóvni, hogy -20 fok alatt nem engedik őket az utcára játszani, mert a tüdejük néhány levegővétel után szó szerint lefagy, és a keringésük összeomlik. A 900 lelket számláló kelet-szibériai városban még a higany is megfagy (-39) a hőmérőben.

Komszomolszk: az egykori Gulág fővárosa

Az Amur menti egykori Gulág-főváros, a szovjet érában titkos helynek számított, ma azonban egyre több turista keresi fel az orosz távol-kelet bájosnak csöppet sem mondható városát. Igaz többen jönnek nyáron, mint télen, mert a leghidegebb napokon -40 fokot is mérnek. Ma még élnek olyan túlélők, akik megjárták az itteni fogolytáborokat és kobaltbányákat. Az évi átlaghőmérséklet: -0,7 fok.

Winnipeg, Kanada: Meglepően szép és élvezetes

A kanadaiak által csak Winterpegnek csúfolt közép kanadai városban, minden megtörténhet. Lehet októberben +30 fok és megeshet, hogy májusban -11-et mutat a hőmérő. Mivel a közelben nincsenek az éghajlatot mérséklő vagy befolyásoló hegyláncok, a kanadai préri tartományok kiszolgáltatottabbak a különböző éghajlati viszonyoknak, köztük a hideg sarki áramlatok hatásainak. Az évi átlaghőmérséklet: 2,6 fok

Hogyan nyújtsunk elsősegélyt fagyási sérülés esetén?

A fagyási sérülés első jelei, hogy a fázást követően fájdalmak jelentkeznek, ami nem feltétlenül a felmelegedést jelenti, hanem azt, hogy az érintett testrész már érzéketlen. Ilyenkor a túrát félbe kell szakítani, azonnal meg kell állni, és védett helyre húzódni. Fagyáskor végül a bőr érzéketlen lesz, elsápad, megdagad, felhólyagosodik, hasonlóan az égési sérüléshez. Leggyakrabban a nagylábujj fagy meg. Száz esetből 46-nál a kézen is van fagyás, ezt követik a feji fagyások 17 százalékkal. A fejen a kiálló részek, a fülek és az orr a legérzékenyebbek. Szöveteink különböző mértékben veszélyeztetettek. A kisebb víztartalmúak (csontok, kötőszövetek) ellenállóbbak, különösen érzékenyek az izmok és az idegek.

Szabadban, nagy hidegben a fejfedő viselése nemcsak a közvetlen védelem miatt fontos, hanem azért is, mert a fejbőrön keresztül történik az egész test hőleadásának csaknem harmada. Az elsősegélynyújtás lényege, hogy a vérkeringést valahogy helyreállítsuk. Segít a heparinos krém, a testmeleg fürdő, az langyos ital, de kezdetnek megteszi a nedves ruhadarabok eltávolítása, és saját testmelegünk átadása.

Sz.K.