A turisztikai szolgáltatók többsége ma még gyakran abban a tévhitben élnek, hogy a látássérültek általában látó kísérővel mennek mindenhova, ezért nem igényelnek semmilyen segítséget és tájékoztatókat sem. A valóság ezzel szemben az, hogy a vakok egyénileg is egyre bátrabban utaznak, külföldön is élvezik az éttermeket és a helyi specialitásokat, és ugyanúgy szállodákban töltik az éjszakát, mint a látó turisták. Érzékelik a helyek hangulatát, a megszokottól eltérő atmoszférát és az egyes városok semmihez nem hasonlítható sajátos illatát. Utazásaik során azonban ugyanúgy elkél az útbaigazítás és a támogatás, mint az átlagos hétköznapokban.
Óriási segítség nekik - és valójában az éttermi személyzetnek is - , ha van például Braille étlap vagy Braille tájékoztató mondjuk a szálloda szolgáltatásairól. Ugyanilyen alapvető szükséglet a Braille információs szóróanyag a hotel vészkijáratairól és az esetleges menekülési útvonalakról, és legalább ilyen hasznos dolog, ha a liftgombokat tapintható írásjelekkel is ellátják.
Míg a szállodaipar csak próbálja követni az igényeket, a nagyobb légitársaságok, a forgalmasabb repterek és a leghíresebb múzeumok már külön figyelmet fordítanak a látássérültekre. Sőt, ötleteikkel sok esetben trendet alkotnak. Olyan kezdeményezéseket indítanak, amelyek a látók körében is kedveltek és hasznosak.
Utazás repülőn
A Wizz Air új szabályzata szerint a vakok és siketek kísérő nélkül is utazhatnak a légitársaság gépein, azonban már a foglaláskor jelezniük kell, hogy sérültek. A vak turisták számára az egyik legjobb szolgáltatást az Air Canada légitársaság nyújtja számukra. A kísérők mindig pontosan a megadott időben várják az utasokat a be-, illetve kiszálló pontoknál. A kísérők mellett hordár, vagy elektromos csomaghordó-kocsi is a rendelkezésükre állnak, így a segítő személyzet jobban tud figyelni a vak utasra, jut idő üdvözlésre, és néhány keresetlen szóra, esetleg vásárlásra. A torontói nemzetközi repülőtéren egy egész osztály (Special Needs Services Department) dolgozik a sérült embereket zavartalan és színvonalas kiszolgálásán.
Városnézés szenzoros fehérbottal
Az Európai Unió egyik kutatási projektjében jelenleg is folyik az RFID (automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt rádiófrekvenciás adattároló) technológia használatára alkalmas gyalogutak kialakítása a látássérültek számára.
A gyalogutak használói olyan speciális, szenzoros fehér bottal sétálnak, amelyek azonosítják a burkolatba ágyazott jeladókat, más néven RFID-címkéket. Ez az információ hangjelzés formájában továbbítódik a sétáló vezeték nélküli fülhallgatójába. Az egyik hangjelzés jobbra haladást, a másik a balra haladást jelzi. A hangjelek segítségével a turisták a gyalogút közepén, biztonságosan tudnak majd haladni és ismeretlen helyeken is könnyebben tájékozódhatnak. A hasonló megoldások jól használhatók lesznek például a virtuális idegenvezetéssel kísért városnéző túrák során is.
Speciális tárlatvezetés a Louvre-ban
A látássérült vendégek a múzeum információs pultjainál jelezhetik igényüket a speciális tárlatvezetésre. A szervezők a kisebb létszámú csoportokat javasolják, mert ez mindenkinek kényelmesebb. A tárlatvezetést képzett szakemberek végzik és program bizonyos esetekben lehetővé teszi az eredeti kiállítási tárgyak megérintését. A legtöbbször azonban csak azok másolatait tapogathatják végig a vendégek.
Az úgynevezett tapintható kiállítások egyik fő szempontja, hogy a kiállítandó műtárgyak minél többféle anyagot, formát és méretet vonultassanak föl. A tárgyak között ezért gyakran szerepelnek edények, ruhák, pénzérmék, és dísztárgyak másolata is.
Vakok múzeuma, Madrid
A spanyol fővárosban 1992 óta létezik ez a speciális igényeket kielégítő, és maga nemében páratlan kezdeményezés. A Vakok Múzeumában a látogatók a világ leghíresebb épületeinek, szobrainak és műalkotásainak hiteles, vagy lemodellezett mértarányos másolatát érinthetik meg. A látássérülteknek így megelevenedik többek közt a Taj Mahal, az Eiffel torony, a Szabadság szobor, az Alhambra épületegyüttese.
Népszerűek a "tapintható kiállítások" és sötét éttermek
Idehaza a tapintható kiállítások közül az első tárlat 2005-ben a fáraók Egyiptomának jellegzetes tárgyait és művészeti alkotásait mutatta be. Ezt követték a Luxemburgi Zsigmond, az inkák, majd a Mediciek korát bemutató tárlatok, 2008-ban pedig a Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című kiállítás aratott nagy sikert. A szakemberek a tárlatok kivitelezésnél a tárgyak elhelyezkedésére és körüljárhatóságára is nagy hangsúlyt fektetnek.
A látók körében igazi trend lett az úgynevezett sötét éttermek látogatása. Berlin, Prága, Hamburg, Varsó, Köln, Hong-Kong, Zürich, Moszkva és New York sötét éttermeiben valóban teljesen sötét van. A vendégek a vak felszolgálók segítségével foglalhatnak helyet, és szintén az ő segítségükkel tájékozódhatnak, hogy mi hol van az asztalon. A tányérokon általában a négy égtájnak megfelelően helyezik el az ételeket, így a vendégeknek csak a saját szájukat kell megtalálniuk a sötétben.
A Traveleye látássérülteknek szervez utakat
A West Yorkshire-i székhelyű társaság 2005 óta szervez utakat vak turisták számára. A csoportos utakon részt vehetnek látók is, akiknek az egyes természeti látványosságoknál szavakkal kell leírniuk, illetve elmondaniuk a látottakat. Ez a feladat sokszor nehezebb, mint gondolnák, ezért a Traveleyes fáradozásaikért cserébe kedvezményt nyújt az "idegenvezetőknek". A világtalan kalandok azonban nem érnek véget ennyivel. A Traveleyes főleg olyan természeti szépségekhez kalauzolja a turistákat, ahol a hangoknak, az illatoknak, a tapintásnak és az érzékszervek különös játékának valódi szerepe van. Az Andok vonulatai között a résztvevők például megérinthetik a hegy érdes kőzetet és beszívhatják a páradús magashegyi levegőt. Sorrentóban a sziklafalnak csapódó óriáshullámok csobbanásait és dübörgéseit csodálják, Egyiptomban pedig a müezzinek hangjába, és a forró afrikai szélek illetve az erős fűszerek illatába feledkeznek bele.
Sz.K.