A 19A ülés rejtélye

A karácsonyi sikertelen detroiti repülőgép-merénylet után sokakban felmerült a kérdés, hogy mi lett volna, ha a nigériai fiatalembernek sikerül működésbe hoznia a robbanóeszközt? Vajon felrobbant volna-e az utasszállító, vagy a gép meg sem érezte volna a robbanást? Vajon miért épp a 19A jelű ülésre váltott jegyet Umar Faruk Abdulmutallab?

A karácsonyi merényletkísérlettel kapcsolatban sok a megválaszolatlan kérdés közül az egyik, hogy miért éppen a 19A jelű székre foglalta a jegyet a merénylő. A szék, nagyjából a gép közepénél, a bal oldalon közvetlenül az ablak mellett és a szárny fölött található. Vajon, miért épp ezt a helyet választotta ki Umar Faruk Abdulmutallab?

Ha valaki hasonló akcióra készül egy hasonlóan kisméretű robbanószerkezettel, feltehetően úgy okoskodik, hogy a repülőgép leginkább sérülékeny részénél kellene működésbe hoznia a legnagyobb károkozás reményében. Az al-Kaida tervezői sajnos már bizonyították, hogy értenek a repüléshez, ezért vélhetően azzal is tisztában voltak a karácsonyi merénylet kitervelői, hogy hol kell ahhoz felrobbantani egy bombát egy Airbus A330-ason, hogy a legnagyobb rombolást lehessen véghezvinni.

Egy Airbus A330-as ülésrajza

A 19A ülés épp ideálisnak tűnhetett ilyen szempontból, ugyanis a szék épp a baloldali szárny fölött helyezkedik el, ott, ahol az egyik üzemanyagtartály is található közel 41 500 liter kerozinnal. Egy sikeres robbantásnak három eredménye lehetett volna, a Condé Nast Tarveler magazin által megkérdezett szakértők szerint. Egyrészt mivel a szék közvetlenül az ablak mellett van, a robbanás valószínűleg kitörte volna az ablakot és egy nagyobb méretű lyukat vágott volna a gép törzsén. Ezzel egyidejűleg valószínűleg tűz is keletkezett volna a fedélzeten és, ha a robbanás ereje átszakítja az üzemanyagtartály oldalát, akkor minden bizonnyal a kerozin miatt felrobbant volna a repülő.

Az üzemanyagtartály ugyanakkor azon a részén helyezkedik el a gépnek, ahol a szárnyat a törzshöz rögzítik. Repülés közben ezt a részt érik a legnagyobb erőhatások, így ez a legmasszívabb része a törzsnek. A merénylő által kiszemelt járat, a Northwest Airlines Amszterdamból Detroitba közlekedő gépe volt, amely alig félórányira járt a detroiti repülőtértől, így szinte alig volt már üzemanyag a tartályokban. Igaz ugyan, hogy még ez a viszonylag kis mennyiségű kerozin is elegendő lett volna egy pusztító robbanáshoz, de csak abban az esetben, ha a detonációtól átszakad a tartály erős oldalfala.

A robbanás első hulláma, amellett, hogy valószínűleg egy lyukat ütött volna a gép testén, robbanásszerű dekompressziót is okozott volna. A kabin belsejében nagyjából olyan nyomásszintet állítanak be, amely a 2000-2500 méteres magasságban tapasztalható légköri nyomásnak felel meg. A kabin és a külső tér közötti nyomáskülönbség annál nagyobb, minél magasabban jár a repülő. Ha lyuk keletkezik a repülő oldalán, e nyomáskülönbség hatására repülnek ki a tárgyak a gépből. Mivel azonban a Northwest Airlines gépe épp leszálláshoz készülődött egy ilyen robbanásnak valószínűleg nem lett volna olyan súlyos hatása, mintha ugyanez 10 ezer méter magasban történik.

Hasonló esetre egyébként több példa is van a repülés történetében. 1988-ban a hawaii Aloha légitársaság egy Boeing 737-esén anyagfáradás miatt repülés közben levált a tető egy kb. 5-6 méteres darabja. A csodával határos módon a súlyosan sérült géppel sikeresen leszállt a pilóta. A dekompresszió miatt a 90 utasból 61 megsérült, de csupán egy utaskísérő vesztette életét, akit a hirtelen nyomáskülönbség kiszippantott a kabinból.

Az Aloha 243-as járatának balesete

A másik eset sokkal inkább hasonlít a karácsonyi sikertelen merényletre, ugyanis 1986-ban a már nem működő TWA amerikai légitársaság Rómából Kairóba közlekedő járatán a 10F jelű ülés alatt, valószínűleg egy mentőmellénybe rejtett bomba robbant. A bomba egy közel 2x1 méteres lyukat ütött a gép testén. A dekompresszió miatt a közelben ülő négy utas kirepült a repülőből, de a többi utas és a személyzet sértetlenül úszta meg a nem mindennapi balesetet.

A TWA gépe egy régi építésű Boeing 727-es volt, de ugyanolyan felépítésű törzzsel rendelkezett mint az Aloha 737-ese. Azóta a repülőgépek építéséhez használt anyagok is korszerűsödtek, s ha azok a régi repülőgépek ennyire jól kibírták a robbanásokat és sérüléseket, elképzelhető, hogy a NorthWest Airbusának még nagyobb esélye lett volna arra, hogy épségben landoljon a robbanás után.

Miért nem a wc-ben?

Az is érdekes kérdés, hogy ha Abdulmutallabnak azt az utasítást adták, hogy egy, a szárnyak fölött lévő ablak melletti ülésre váltson jegyet, hogyan és mikor intézte ezt el? A merénylő ugyanis készpénzben vásárolta meg a jegyet, ami manapság már meglehetősen ritka, ráadásul így nem választhatta ki előre a helyét, mint az az online foglalásoknál a legtöbb esetben lehetséges. Az is furcsa, hogy a fiatalembernek biztosra kellett mennie és biztosan erre a helyre kellett ülnie az utazás második szakaszában. Ez azt jelenti, hogy a beszálló állomáson, még Nigériában meg kellett kapnia a második járatra, épp a 19A jelű helyre a beszállókártyát, amit valószínűleg a check-in pultnál jelzett a jegykezelőnek.

Végezetül az utolsó érdekes kérdés, hogy vajon miért nem maradt a repülőgép mosdójában a merénylő és robbantotta fel ott az eszközt? Itt szinte teljes biztonságban össze tudta volna szerelni a bombát és nem kellett volna tartania a műveletet észlelő utasoktól és a személyzet tagjaitól. A mosdók mindegyike füstérzékelőkkel van felszerelve, de meglehet, hogy mire működésbe lépnek, már túl késő lett volna. A tény, hogy meg sem próbálta felrobbantani a bombát a mosdóban, (ami egyébként a raktér fölött helyezkedik el, így egy robbanás itt vélhetően csekély károkat okozott volna) megint csak arra enged következtetni, hogy az akciót pontosan kitervelték és a feladat szerint a szárny és az üzemanyagtartály fölött, épp a 19A ülésen kellett azt végrehajtania.