Négy újabb hazai természeti csoda

Hamarosan kezdődik Csillagtúra játékunk második fordulója, amelyben az első forduló hét győztese mérkőzik meg az olvasóink által jelölt és javasolt természeti szépségekkel. Utóbbiak között olyan ritkaságok szerepelnek, mint a Gaja-szurdok a Bakonyban vagy Sárospatak mellett a Megyer-hegyi tengerszem.   

Csillagtúra nevű országismereti játékunkban a hét legszebb magyarországi természeti látnivalót szavazhatják meg olvasóink. A játék első részében a szerkesztőségünk által megjelölt 14 helyszín közül kellett kiválasztani hetet, s bár a szavazás még november 30-ig tart, a végeredmény már körvonalazódik. A játék következő fordulójában azokat a hazai természeti látnivalókat is szavazásra bocsátjuk, amelyeket olvasóink küldtek el nekünk jelöltként. A második fordulóban tehát ismét 14 jelölt közül kell kiválasztani a hét végső nyertest, Magyarország hét természeti csodáját. Előző cikkünkben bemutattuk a Baradla-barlangot, a Hortobágyot és a hévízi tavat, most a maradék négy látnivaló kerül sorra.

A Szársomlyó és Villány környéke

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Magyarország legdélibb hegyvidékének - a Villányi-hegységnek - legmagasabb tömbje, a 442 méter magas Szársomlyó 1944 óta védett terület, több ritka állat- és növényfaj otthona. A hegyen őshonos például a haragos sikló, a zöld gyík, és itt található meg az egyedül Magyarországon előforduló, a régi kétforintosok hátoldalán látható magyar kikerics, amely az első védett növény volt az országban. A hegyre önálló túra keretében nem lehet felmenni, viszont minden nap 10 órától vezetett kirándulások indulnak a nagyharsányi szoborparkból, a felnőtteknek 700, a gyerekeknek 350 forintos áron. A Szársomlyó tájesztétikai szempontból is különleges. Nyugatról tekintve tökéletes kúpnak látszik, délről éles gerincű hegycsúcsnak. Délkeleti oldalát nagy barázdák szántják, amelyről a mondás azt tartja, hogy az ördög szántotta.

Gemenc

Forrás: ittvoltam.hu/bubu

A Duna utolsó, nagy természetes árterei közé tartozik. A múlt századi vízrendezések ellenére ma is 18 ezer hektár kiterjedésű területet éltet a folyó dinamikus mozgása. Az áradások hozták létre a lenyűgöző, unikális ártéri növény- és állatvilágot. A vizes élőhelyekre jellemző növénytársulások szinte minden variációja megtalálható. Fehérfűz-feketenyár ligetek, tölgy-, kőris-, szil-ligeterdők. Ezekhez változatos, fajgazdag növényvilág társul a cserje- és gyepszinten is. Gemenc és a nemzeti park állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom. Gyakoriak a nagyvadak: gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc mindmáig nemcsak az ország, de egyben Európa egyik legjelentősebb vadászterülete.

Megyer-hegyi tengerszem

Bár csodálatos és különleges természeti látnivaló, a Sárospatak fölötti Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta. Az egykori malomkőbánya helyén kialakult tó magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is.

Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a helyén, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 méter, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.

Forrás: ittvoltam.hu/bbonyar

A középkorban, a 15. sz.-tól bányászták itt a malomkövet. A bányászok saját maguknak kis fülkéket vájtak a bánya falába, itt laktak. A hajdani bányaudvaron ma is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, illetve a kőfaragó tevékenység melléktermékei.

Ma a tengerszem környékén jól kiépített túraösvényeket találunk, és információs táblák segítik a tájékozódást, és korlátok fokozzák a biztonságot azok számára, akik felülről - a hajdani bánya pereméről - is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba.

Gaja-szurdok

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, és dél felé folytatja az útját. Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába. Két gyönyörű szurdokvölgye van, az egyik Bakonynána alatt az ún. Római-fürdő, a másik Bodajk mögött található. A völgy sziklafalai három barlangot-üreget is rejtenek (Gaja-sziklaüreg, Rigó-lyuk, Sobri Jóska barlangja). A területen komoly vadgazdálkodás is folyik, a vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette. A park nemzetközi hírű. A nagyvadak mellett az apróvadak sokasága, de a madárvilág is jelentős.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A völgy egy helyen váratlanul összeszűkül, és a patak a két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, végül a víz egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog, amely magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját. A Római fürdő katlanját a szurdokot fölülről megkerülő turistaútról a legjobb megnézni, és érdemes kora tavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.

A Csillagtúra jelöltjeire itt és itt szavazhat.