GPS-túrák a Keszthelyi-hegységben

GPS-alapú túraútvonalakat terveznek a Keszthelyi-hegységben. A Balaton mögötti térség végre bekapcsolódhat a tó turisztikai kínálatába, és legalább tizenhárom szebbnél szebb település mutathatja be nevezetességeit. Az ökoturisztikai fejlesztés nemcsak a régióban, de az országban is egyedülálló lesz.

Kölcsön GPS-ekkel a szezonon kívül is

A 23,8 millió forintos fejlesztés lényege, hogy az érdeklődők GPS-készülékek segítségével, képességeikhez mérten választhatnak túraútvonalat a rendszerbe feltöltöttek közül. Az újszerű ökoturisztikai program előnye, hogy térséget keresztülszelő Kék-túra útvonalát kibővítve mutat be új attrakciókat, a nyári szezonon túli időszakban is élvezhető, és a Balatontól távolabbi településeket is helyzetbe hozza.

Az ökoturisztikai fejlesztés másik része a geocaching, más néven kincskeresőjáték lesz, amely az ismeretszerzésre alapozva mutatja be a környezeti értékeket. Bizonyos útvonalakon 30 darab geoládában találnak majd egy-egy feladványt az érdeklődők. A rejtvények megfejtése vezet tovább a következő állomásra, és végül a "kincshez".

A legváltozatosabb élővilágú hegység

A Keszthelyi-hegység látképe

A Keszthelyi-hegység területe kb. 350 négyzetkilométer. A szakemberek szerint ez az ország egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke, ahol a szubmediterrán sztyepplejtőktől kezdve a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sokféle élőhely típus megtalálható. Különlegesen gazdag, egyedi értékeket is bemutató élővilágának legérdekesebb egyede a fehértorkú denevér, a mogyorós pele, a kis tűzlepke, a fehér sás és az árvalányhaj.

A bakancsos turisták számára sem ismeretlen a vidék, főleg azoknak, akik érdeklődnek a föld alatti látványosságok iránt. A térségben csaknem húsz kisebb nagyobb barlang húzódik a felszín alatt, közülük öt fokozottan védett. A legnagyobb kalandokat a fejlámpás és overallos túrákat kínáló Csodabogyós barlangban élhetjük át.

A Balatonederics közelében húzódó barlang Magyarország tizedik leghosszabb föld alatti látványossága. A tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól eltérően itt gyakran csak négykézláb vagy hason csúszva lehet közlekedni. Az overall mellé kapott fejlámpa nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és a barlangi képződmények felfedezéséhez is elegendő fényt biztosít.

Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Balatongyörök: a legöregebb bükkfa és a legszebb balatoni panoráma

Vonyarcvashegy az 1600-as évek elején egy török gyújtogatás következtében leégett és teljesen elnéptelenedett. Ez ma a legkevésbé sem mondható el róla, főleg nem a nyári időszakban. A szőlőtermelésben is jeleskedő hegyközségbe a jófajta borok és a látványos kerékpártúrák miatt érkeznek. A leghíresebb látnivaló a Balaton partján álló Szent Mihály-domb, és rajta található a magányos kápolna, valamint a település északi határában elnyújtózó hegykoszorú, ahonnan gyönyörű látvány nyílik a Balatonra.

A Szent Mihály-domb

Gyenesdiásra a legtöbben a falutól északra mintegy két kilométernyire, a Pajta-völgy és a Büdöskúti-völgy találkozásánál álló bükkfához jönnek. Ez az ország legöregebb bükkje.

Balatongyörökön már csak a vendégágyak száma is elég beszédes. A faluban csaknem négyezren szállhatnak meg egy időben a kempingtől a négycsillagos szálláshelyig a legkülönbözőbb kategóriákban. Sokak szerint a Balaton innen Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, amely a nápolyi öböl képével vetekszik.

Panoráma Györökről

Várvölgy, Rezi, Vállus: várak, betyárok és laska

Vállusban egykor a megművelt földek nagy része a Festetics-majorság részét képezte. Középkori pálos kolostor maradványai sok turistát csábítanak, főleg hűvösebb, strandolásra alkalmatlan időben. Várvölgyön az alsózsidi gótikus templom és a felsőzsidi temetőkápolna ígérkezik érdekes látványosságnak, de sokan idebicikliznek a falu fekvése és a fejlett falusi turizmus miatt. Érdemes megállniuk a Hévíz felé tartóknak is, ha másért nem, egy jó laskaebédre mindenképpen.

Rezi vára

A Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormán Rezi várának kőfalai többé-kevésbé még ma is állnak. Reziben a turisták a Szőlőhegyi kápolnát, a Szent Orbán-szobrot keresik fel, de a legkedveltebb célpont a Gyöngyösi betyárcsárda, amely a nyugat-dunántúli vásári útvonalak egyik legismertebb vendégfogadója volt, és ahol a legenda szerint Savanyú Jóska és bandája 1862-ben lebukott.

Cserszegtomaj, Zalaszántó: kútbarlang és Buddha-ereklyék

Cserszegtomaj egyik legizgalmasabb látnivalója az egyedülálló kútbarlang, amely 1930 előtt hagyományos ivóvizes kút volt. Az időközben feltárt szövevényes hálózata, hatalmas termei valamint különleges formakincse miatt ma is fokozottan védett természeti kincs. A barlangba úgy juthatunk le, hogy a kút betongyűrűvel kifalazott szűk aknáján kell leereszkednünk egészen 51 méteres mélységig. Cserszegtomaj további látnivalói az arborétum, a Várszínház és a Margit-kilátó.

A zalaszántói sztupa

Zalaszántón a bazaltutcaként ismert természetes bazaltfal kápráztatja a turistákat, de kedvelt célpont a középkori Tátika-vár. A történészek szerint ez Magyarország egyik legkorábban épült vára.

A faluba érkező zarándokturisták és az egyszerű bakancsos kirándulók is szívesen felkeresik a Kovácsi hegyen álló 34 méter magas buddhista szentély. Ennek nevezetessége, hogy Európában jelenleg csupán ez a szentély őriz eredeti Buddha-ereklyét, és 1994-ben a dalai láma avatta fel.

Az GPS-túrákban érintett kilenc településen összesen ötven navigációs készülékkel várják a turistákat. A júliusra tervezett indulásig a turisták hamarosan saját honlapon, CD-ROM-on, valamint tájékoztató kiadványokon keresztül is informálódhatnak.