Újra megnyílt a prágai Arany utca

Több mint egyéves szünet után szerdától újra látogatható az Arany utcácska, a Prágai Vár és a Moldva-parti cseh metropolisz egyik legfestőibb és legnépszerűbb idegenforgalmi látványossága.

A mintegy 40 millió koronás - több mint 400 millió forintos - beruházással parádésan felújított utcácska megtekintésére már kora reggel hosszú sorok alakultak ki a Hradzsinban. Az alig százméteres apró utcácskát és színes házikóit elsőként Václav Klaus cseh államfő látogatta meg felesége, Lívia társaságában, miután rövid ceremóniai keretében újra megnyitották a Hradzsinnak ezt a részét a széles nagyközönség előtt.

Az Arany utcácska felújított kéttucatnyi házának történelmi bútorait és berendezési tárgyait a barrandovi filmstúdiók legjobb szakemberei készítették. A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó házacskákban, amelyek fecskefészekként tapadnak az ősi Hradzsin várfalához, minikiállítások tekinthetők meg.

A felújítás legfőbb oka a helyi csatornarendszer tarthatatlan állapota volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a hosszú évtizedek folyamán a Szarvas-árok szélére kihordott különféle törmelékre és szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon meglátszik rajta az idő foga.

A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, és jelentős bevételi forrás a belépődíj is.

A hírek szerint a múlttól eltérően ezentúl külön belépődíj az Arany utcácskába nem lesz, mert a szűk helyen mindenképpen korlátozni kell a látogatók számát. Az Arany utcácska a nagyobb, illetve kisebb várlátogatási útvonal része lesz. A rövidebb útvonal 250, a hosszabb 350 koronába kerül.

Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. A házak jelenlegi formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták.