Célkeresztben a bioborok

Miben más a biobor? És lehet-e a bio-plecsniket nélkülöző palackokban a természet ritmusához alkalmazkodó eljárásokkal készített bor? Ilyen, és hasonló kérdésekkel a fejünkben kutakodtunk a magyar bioborok világában. Íme, a konklúziónk.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Boroshordók a Royal Tokaji Borászati Zrt. pincéjében, Mádon

A bio jelző nem csak a gasztronómiában, vagy a kozmetikai iparban hasít, úgy tűnik az utóbbi években divatos jelző lett a borpiacon is. Sokan nem csak ár szerint szedegetik le a termékeket a polcokról, hanem tudatosan, az összetevők, az előállítás folyamatait figyelembe véve is válogatnak.

Réz és kén igen, kemikália nem

Mindez szép és jó, egészségtudatos megközelítés, amely a biobor esetében feltételezzük, hogy a kipécézett, bio jelzővel ellátott italt természetes módszerekkel folytatott műveléssel állították elő. Mert egy bio- vagy biodinamikus gazdálkodás során a gazda a természettel a legnagyobb összhangban igyekszik bort termelni. Utóbbinál mindezt úgy, hogy nem nyúl mesterséges anyagokhoz, és tilos a műtrágyák, a növekedés szabályozók, a génmanipulációival előállított szaporító anyagok, az adalékok, színező- és festékanyagok, tartósítószerek használata. És hogy akkor hogyan is védik a növényeket?
(A biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner sajátos szabályokkal rendelkező módszere. Nem kifejezetten R.S. módszere, hanem olyan módszer, mely Steiner filozófiájára épül, ahol sok szabálynak több éven keresztül kell megfelelni. Ez, a bio vagy organikus gazdálkodásra is igaz.)

A hivatalos biotermelők réz és kén alapú szerekkel dolgoznak (előbbivel kint a szőlőben, utóbbival feldolgozáskor), emellett az összes európai szabványt betartják, ennek köszönhetően pedig feltüntethetik a boron, hogy biotermékről van szó. Egyes "elvetemült" biodinamikus elvet valló termelők egyébként olyannyira felveszik a természet ritmusát, hogy holdállások alapján határozzák meg, hogy a termelés során mit, mikor csinálnak, sőt, előfordul, hogy az ültetvényen meghatározott állatokat, növényeket tartanak, amelyek szerintük jótékony hatással vannak a gazdálkodásra

Szinte bio, minőségi magyar borok

Noha egy nem bio borászat is próbál minél kíméletesebben bánni a borral, legalábbis nem szűri túlzottan, a bioborászatoknál a szűrést többnyire lapszűrővel végzik "épp hogy csak" alapon. Van olyan is, hogy egy bor vagy biobor teljességgel szűretlenül kerül a palackba, ilyenkor benne marad egy csomó finom, természetes összetevő, amitől zamatosabb, gazdagabb lesz. Igaz, talán a biobornál ez némiképp kockázatosabb a stabilitás miatt. Egyes szakértők ugyanis úgy vélekednek, a bioborok stabilitásukból könnyebben veszítenek, hiszen mivel sok élő anyag, baktérium van bennük, esetenként nehezebben bírhatják a hősokkot, az összerázás hatására például könnyebben beindulhatnak olyan folyamatok, amiknek olyan mellékhatása lehet, ami elrontja a bort.

Szerencsére rengeteg minőségi bortermelő borász igyekszik természetes borokat előállítani ma Magyarországon, függetlenül attól, hogy a rengeteg, hivatalos "bio" jelzéshez szükséges szabálynak teljes egészében megfelelnek-e. A természetességet szem előtt tartva többségük régi, jól bevált módszerekkel dolgozik, például tojásfehérjével derítenek (így gyűjtik össze a nem odavaló szennyeződéseket) vagy teljesen elhagyják a derítést, és vadélesztőt használnak (nem speciális fajélesztővel dolgoznak).

Milyen a hivatalos bio?

Idén februárban az Európai Bizottság Brüsszelben jelentette be, hogy a biotermeléssel foglalkozó állandó uniós bizottság új szabályokat fogadott el az ökológiai borokra vonatkozóan. Az új rendelet meghatározza, hogy a borászati eljárások és anyagok közül melyek alkalmazhatók bioborok készítéséhez. Tilos például a szorbinsav használata és a kéntelenítés, az ökológiai borok szulfittartalmának pedig - a maradékcukor-tartalomtól függően - literenként legalább 30-50 milligrammal alacsonyabbnak kell lennie a hagyományos módszerrel előállított borok szulfittartalmánál.Az EU-ban a bortermelés az utolsó olyan ágazat, amelyet még nem fednek le teljes egészében a biotermelési szabványokra vonatkozó uniós szabályok.

Itthon szerencsére egyre többen látnak ebben a műfajban fantáziát, a Weninger pincészet biodinamikus borai mellett örülhetünk számos, kisebb és nagyobb borászat bioremekeinek, mint pl. az egerszalóki Gajdos vagy a szentantalfai Dobosi borainak.