Látogatható biofarmok a Balaton környékén

Akár bevallja, akár nem, sok városi ember előbb lát mangalicát vagy szürkemarhát a tányérján, mint élőben. A farmlátogatás izgalmas alternatíva lehet a strandolás helyett, főleg, ha gyerekekkel nyaralunk.

A Balaton-felvidéki biofarmok tulajdonosai sok esetben tudatosan választották az önellátást a kényelmes városi élet helyett. A látogatható gazdaságokban ízelítőt kaphatunk abból, milyen az élet természetközelben, kisebb komfortfokozaton, de stressz nélkül.

Bácshegyi kecskefarm

Pettenkoffer Viki két évtizede hagyta ott a fővárost egy Káli-medencei tanya és egy másik életforma kedvéért. A legendás sajtkészítő a Káptalantóti melletti Bácshegyen él férjével és négy gyerekével. 25-50 kecskét nevelnek 7 hektáron, az állatok száma változó, és a takarmányt is ők termesztik. Az első kecske azért került a háztartásba annak idején, mert nem volt áram, és hűtőszekrény híján meg kellett oldani, hogy friss tej legyen a háznál a gyereknek. A maradék tejből készült el az első kecskesajt, ma pedig Viki kakukkfüves, levendulás, és számos más fűszerezésű sajtjai, ordája és kecskejoghurtjai számítanak a káptalantóti termelői piac egyik legkeresettebb termékének. A kecskesajt-mozzarellát pedig kifejezetten az egyik legkedveltebb Balaton közeli vendéglátóhelynek, a köveskáli Kővirág Panzió és Étteremnek készíti.

A kecskék szabadon járnak-kelnek a villanypásztorral bekerített legelő-területeken. A farmon előzetes bejelentkezés alapján lehet sajtot venni, kóstolni, de látogató csoportokat nem fogadnak.

Kővári farm

A Kékkút és Káptalantóti között félúton található farmon mintegy 400 állat - kecske, bárány, mangalica, szamár és ló - él. A tulajdonosok, a Kővári-házaspár pedagógusi pályájukat cserélték le a Káli-medence néha igen sok kihívással teli romantikájára. Kecskesajtot több mint 10 éve készítenek, és mangalicatermékeik is egyre népszerűbbek. A farm előzetes bejelentkezés nélkül, ingyen látogatható, viszont a tulajdonosok a rengeteg teendő miatt valószínűleg nem tudnak külön foglalkozni a vendégekkel. Aki vásárolni jön, a sajtok mellett füstölt és frissen vágott húst is vehet, a vevő akár helyben is levágathatja a disznót. A híres fokhagymás és bazsalikomos sajtokat a káptalantóti piacon is meg lehet találni.

Salföldi Természetvédelmi Major

Itt aztán tényleg minden egy helyen megtalálható, ami egy városi gyereknek hatalmas élmény lehet. A rackajuh, bivaly, mangalica, szürkemarha és más őshonos állatok mellett lovak és háziállatok is láthatók, ezenkívül azt is megtudhatjuk, mi a különbség a puli és a mudi között. A majorságban van gyógynövény-és fűszerkert is, a korabeli mezőgazdasági munkákról pedig a régen használatos eszközökből és fotókból rendezett kiállítás nyújt ízelítőt.

Lovagolni óránként 2000-3000 forintért lehet, a futószáras oktatás 2500 forintba kerül fél órára. A szokásos turistaprogram - csikósbemutató pálinkával és pogácsával - igazán a külföldi ismerőseinknek lehet izgalmas, érdemes inkább felfedezni a közeli pálos kolostorromot az erdőben. A majorságot Ábrahámhegy felől a legegyszerűbb megközelíteni, a belépő felnőtteknek 500, a gyerekeknek 300 forint.

Krisna-völgy

A somogyvámosi Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm közösségének tagjai többségükben szintén a városi életmódot cserélték vidékire. Jelenleg kétszáz hektáron folyik vegyszermentes gazdálkodás, gabonafélékből és gyümölcsökből teljesen, zöldségekből 70%-ban önellátó a közösség. Évente több mint 30 ezer vendég érkezik ide, és az itt lakók szívesen osztják meg az egészséges életmód, a biogazdálkodás és a megújuló energiaforrások használatában szerzett tapasztalataikat.

A védikus ökofaluban biokertészet, tehenészet, méhészet és arborétum is működik, az idei évtől egy indiai tehénfajtát, zebut is tartanak. A Krisna-völgy minden nap látogatható, viszont be kell tartani néhány szabályt. Amíg ott tartózkodunk, ne fogyasszunk alkoholt, húst, halat és tojást, és a dohányzás sem megengedett. A farm és az arborétum területére a háziállatokat sem vihetjük magunkkal.