Félelem a fapadoson

Hős lett abból a Wizz Air-pilótából, aki a múlt szombaton fél futóművel tett le sikeresen egy gépet Rómában. A végkifejlet pozitív, de a gépen utazók halálfélelemről és pánikról számoltak be, amikor a fékezés 40 másodpercéről kérdezték őket. Magyar lajstromú utasszállítót utoljára 36 éve ért halálos baleset, a légiközlekedés pedig soha nem volt annyira biztonságos, mint most. Még egy tény: európai fapadoson még egyetlen ember sem vesztette életét.

Történetének legsúlyosabb repülési incidensén van túl a Wizz Air: a bal futómű nélküli landolás vészhelyzetnek számít. A Bukarestből Rómába tartó járat szombaton hajtott végre kényszerleszállást, és azt senki nem is vitatja, hogy a pilóták igen profin oldották meg a feladatot. Erre alapozva a társaság megpróbálja sikerként eladni a történteket. Ehhez jól jön, hogy a magyar lajstromú gép kapitánya olasz volt, és Rabitti Gianluca Martinire a helyi sajtó már hősként tekint. Főleg azt követően, hogy egy nappal az incidens után sajtótájékoztatót tartottak a Fiumicino reptér közelében, ahol a társaság képviselője elmesélte a kényszerleszállás történetét.

A Wizz Air repülőgépe 2013. június 8-án, miután kényszerleszállást hajtott végre Róma fiumicinói Leonardo da Vinci repülőterén Forrás: MTI/EPA/ANSA/Telenews

A gép eredetileg a kisebb Ciampino reptérre tartott 165 utassal a fedélzetén, de leszállás közben jelezték a műszerek, hogy a bal oldali futómű nem nyílt ki rendesen. Ezért körözni kezdtek, közben megpróbálták kezelni a problémát, lefuttatták az ilyen helyzetre előírt teszteket. Mivel a futómű ez után sem került a leszálláshoz szükséges helyzetbe, az előírásoknak megfelelően a bal futómű nélküli leszállás mellett döntöttek.

A pilóta a helyzet magaslatán

Az olasz reptereket jól ismerő, korábban az Alitaliánál szolgáló kapitány kérte, hogy a hosszabb és szélesebb pályával, valamint a hasonló helyzetekre jobban felkészült, több mentőegységgel rendelkező Fiumición szállhasson le. Martini kapitány kérése volt az is, hogy leszállás előtt ne fújják be habbal a pályát, csak amikor a gép már lefékezett. A tűzveszély ellen úgy védekeztek, hogy leszállás előtt a várhatóan a földhöz érő bal oldali szárnyból a gép jobb oldalába szivattyúzták át az üzemanyagot.

A gép tehát csak az első és a jobb hátsó futóművet tudta használni leszálláskor, de a pilóták a pályán tudták tartani a vasat. Közel két kilométeren keresztül kellett egyensúlyozva fékezni, s csak az utolsó száz méteren dőlt annyira balra a gép, hogy a földhöz ért a szárnya. Ekkorra már a bal hajtóművet le is állították, szintén a tűzveszély csökkentése miatt. A gép megállása után gyorsan evakuálták az utasokat, és a Wizz Air szerint négy, a román lapok szerint hat ember szorult orvosi ellátásra, ők a félelemtől kaptak sokkot.

A Wizz Air utasai ezen a csúszdán hagyták el a gépet a kényszerleszállás után Forrás: MTI/EPA/ANSA/Telenews

A Wizz Air brit főpilótája Bukarestben tartott tájékoztatót az esetről. Mivel az utasok többsége mellett az utaskísérők is románok voltak (az első tiszt ciprusi), a pilóta fényezése mellett kiemelte a kabinszemélyzet nagyszerű helytállását is. David Morgan természetesen elmondta, hogy a gépek karbantartását a Lufthansa Technik végzi, és a pilóták képzése is igen magas szintű a Wizz Airnél. Állítása szerint több utastól is gratulációkat kapott a személyzet a kitűnő helytállásért. Elmondta, az még nem dőlt el, hogy a kapitányt jelölik-e kitüntetésre.

Rémálom a fedélzeten

Az utasok számára korántsem volt leányálom az út utolsó fél órája. A román Digi24 nevű oldalnak például az egyik utas úgy nyilatkozott, hogy teljes káosz uralkodott a gépen. A személyzet közölte, hogy kemény landolás következik, a leszálláshoz fel kellett venniük az összezsugorodott, előre dőlt vészhelyzeti pozíciót. Nem meglepő, hogy sokaknak halálfélelmük volt, viszont utólag már sokan a kapitányt dicsőítik.

Nem sokkal a leszállás után Facebook-oldalt kapott a hős pilóta, több olasz újság is úgy vélekedett, Martini kapitány megmentette 165 ember életét. A pilótafórumok hozzáértői szerint az 50 éves pilóta tökéletesen hajtotta végre a feladatot, amellyel szerencsére kollégái döntő többsége csak szimulátorokban találkozik.

A Wizz Air történetében a szombati eset volt az eddigi legsúlyosabb incidens, okait természetesen vizsgálják. Az eddigi legkeményebb szituáció a cég ukrán leányánál történt 2009 végén, amikor nagy hóesésben, nem megfelelően letakarított pályára engedtek leszállni Kijevben egy Velencéből érkező gépet, amely nem tudott megállni, és kicsúszott a pályáról. Komolyabb sérülés ott sem történt.

A legbiztonságosabb légitársaságok

Rosszul szerepelt a Wizz Air abban a biztonsági felmérésben, amelyet egy ausztrál repülőmérnök két évig tartó munkával állított össze többedmagával, és most tett közzé. A magyar kötődésű légitársaság mindössze 4 csillagot kapott a maximális 7-ből, miközben a Ryanair és az EasyJet 5-öt. Az elemzés magát a világ első átfogó rangsorolási rendszerének nevezi, és többek között az adott cég nemzetközi auditokon elért eredményeit és a halálos baleseteit vizsgálja, valamint azt is, hogy van-e a flottájában orosz gyártású gép. A 425 vizsgált légitársaság közül mindössze 11 kapott 7 csillagot, ezek a Air New Zealand, az Asiana Airlines, a Cathay Pacific Airways, az Emirates, az Etihad Airways, a tajvani EVA Air, a Korean Air, a Qantas Airways, a Royal Jordanian, a Singapore Airlines és a Virgin Atlantic.

Magyar lajstromú nagygépet utoljára 1977-ben ért emberéletet is követelő baleset, akkor a Malév TU-134-ese zuhant le Bukarest mellett. Magyar utasok utoljára 2009-ben haltak meg légi katasztrófa következtében, négy honfitársunk vált a Rióból Párizsba tartó Air France-járat áldozatává, amikor az az Atlanti-óceánba zuhant.

Pánikra semmi ok

Noha egy kényszerleszállás sokkoló élmény az utasoknak, a statisztikák tisztán megmutatják, hogy a légiközlekedés igen biztonságos utazási forma. A baleseti adatok ráadásul évről évre javulnak, soha nem történt annyira kevés baleset, mint 2012-ben. Európában és Amerikában sokszor évek múlnak el a nélkül, hogy halálos áldozatot is követelő légi katasztrófák történnének, a fapadosok esetében pedig kiemelkedően jók a statisztikák. Amerikában a ValuJet 1996-os lezuhanása óta nem volt hasonló eset, az öreg kontinensen pedig egyáltalán nem ért még katasztrófa egyetlen diszkont légitársaságot sem.

A fapadosok által használt géptípusok, az Airbus A 320-as család és a Boeing 737-esek biztonsági statisztikái kiválóak. A Wizz Air által is használt A 320-assal utoljára egy tesztrepülésen történt baleset Franciaországban, 2008-ban, utasok nem voltak rajta, de a személyzetből senki sem élte túl a tengerbe zuhanást. Utas Európában utoljára 1993-ban veszette életét A 320-ason.

A B-737-esek esetében utoljára 2009-ben fordult elő emberéletet is követelő baleset Európában. Öt utas és a személyzet négy tagja halt meg, amikor a Turkish Airlines járata egy mérfölddel az amszterdami reptér leszállópályája előtt landolt.

Ha az eddigi gyakoriság fennmaradására számítunk, és naponta repülőre ülünk, nagyjából 14 ezer évet kellene élnünk, mire légi balesetet szenvednénk. A kockázat a közutakon ennek a sokszorosa.