Winnetou szelleme a legmélyebb magyar tónál

Ha autóval járjuk Észak-Magyarországot, túl vagyunk Lillafüreden, és az Aggteleki Nemzeti Park felé tartunk, megér egy kitérőt az ország legmélyebb állóvize, a szépséges rudabányai bányató. Bár fürdeni tilos benne, erre nagyrészt fittyet hánynak a helyiek.

A helyenként ötven-hatvan méter mély tó megtekintéséhez a látogatási szándékot előre kell jelezni a falu egyetlen körforgalmánál elhelyezkedő rudabányai múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., telefon: [phone]). Nem kerül semmibe, ingyen kapunk egy cetlit, amelynek birtokában a falu határán bátran befordulhatunk balra, egy ütött-kopott „behajtani tilos” táblával jelzett földútra. Ott kétszáz métert kell menni egy lerobbant, elhagyott épületig, addig jó az út. A kocsit javasolt ott hagyni, de óvatosan akár a tópartra is le lehet hajtani egy hepehupás, megviselt földúton.

Forrás: Kalmár Csaba - Origo

A tó geológiai különlegességnek számít, az egykori külszíni vasércbánya komoly hatással volt a környezetre. A tó és környezete rendkívül szép, mintha nem is Magyarországon lenne: ilyesminek képzeltük gyerekként Karl May és Cooper regényeiben a tájat, ilyen szép helyen lovagolt képzeletünkben Winnetou. A tó hossza 300, szélessége nagyjából 80 méter: ahogy a képeken is látható, bokrokkal, fákkal benőtt, meredek sziklafalak, omlások határolják. Sajnos nem körbejárható, legalábbis mi nem találtunk a környéken közvetlen a tóparton haladó ösvényt: ha volt is, a buja vegetáció miatt most nehéz rálelni.

Forrás: Kalmár Csaba - Origo

Pecázásra nem alkalmas a tó, ráadásul mivel magántulajdon, nem ajánlott előkapni a horgászbotot – de a kamerát igen! A fürdés tiltott, de ez nem gátolta meg a meleg nyári napon odalátogatókat, hogy megmártózzanak benne: úgy tűnt, hogy főleg a helyiek látogatják a tavat. Ott jártunkkor nagyjából húsz ember volt látható a tó partján, ezek fele szemrebbenés nélkül úszott is, kockáztatva a büntetést (a múzeumban 50 ezres bírságot emlegettek).

Forrás: Kalmár Csaba - Origo

Valaki még jetskivel is berregett egy darabig, zavart okozván a csendes természet és a szépséget csodáló, megpihenni vágyó ember meghitt kapcsolatában: az illető később megkapta a jussát, a terepjárójával beragadt a tóba. A víz hőfoka alkalmassá tenné a fürdésre, valószínűleg a felszín alatti rejtett sziklák miatt tiltott hivatalosan a fürdőzés.

Forrás: Kalmár Csaba - Origo

Miután kigyönyörködtük magunkat a nem épp szokványos környezetben, visszatérhetünk még a faluba: Rudabányán jött létre és működik hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteménye, de ásvány- és őslénygyűjtemény is látható egy külön épületben. A belépő megfizethető (600 forint a felnőtt, 300 a gyerek), ezért két termet és egy földalatti bemutatóhelyet kapunk: a múzeum udvarán 1969-ban létesült az a mintegy 15 méter hosszú mesterséges barlang, amelyben hat vágatrészlet mutatja be a földalatti érc- és ásványbányászatban leginkább elterjedt művelési- és biztosítási módokat.

Érdekes lehet még a gyerekeknek, hogy több mikroszkóppal lehet tanulmányozni a kitett különleges ásványokat, illetve a RUD 200 katalógusszámú előemberlelet is megtekinthető: ez egy Rudapithecus hungaricus fajnevű főemlős arc- és agykoponyája. Mi láttuk a négy zápfogat és az állkapocs-maradványt, és ahhoz képest, hogy 10-12 millió évesek, remek állapotban vannak.