Egy hely, ahol minden ház előtt szilvafák sorakoznak. Egész utcák, ahol ebben a forró júliusi időben csak úgy roskadoznak a fák az illatos gyümölcsöktől. Senki nem szól ránk, amikor a gyerekekkel az utcán sétálgatva itt-ott megkóstolunk pár szemet. Ez Köröstarcsa, egy csendes kis Békés megyei falu a Kettős-Körös bal partján.
Az emberek többsége a mezőgazdaságból él, ez határozza meg az utcaképet. Sok portán áll traktor az idelátogató városi gyerekek legnagyobb örömére, ahogy végigsétálunk a falun, legalább három halad el mellettünk. A korábbi termelőszövetkezet ugyan átalakult, de a helyiek a mai napig téeszként emlegetik, és a legtöbben itt dolgoznak.
A település keleti határán, ahol a híd átszeli a folyót, a fák alatt elbújva meglepően nagy és szépen kiépített kikötő várja a látogatókat. A folyó felől kajakkal, kenuval is megközelíthető, a faluból pedig gyalog vagy kocsival érdemes odamenni. A Körös-partot hatalmas nyár- és fűzfák szegélyezik, és néhány különleges növénnyel is találkozhatunk ebben az ártéri ligeterdőben, amely az elvadult részeken olyan, akár egy őserdő. A fákra felfutó kúszónövények, komló, itt-ott borostyán és a sűrű, vadon növő málnával és szederrel benőtt aljnövényzet áthatolhatatlan gyalogszerrel.
A folyó ebben az időszakban egyáltalán nem vagy szinte alig folyik, viszont tele van vízinövényekkel. A parton felbukkan a vízi menta, a mocsári nőszirom, a mély részeken pedig a sulyom és vízitök virít. A kikötőből vízi biciklivel is felderíthetjük a környéket, a gyerekeknek mentőmellényt biztosítanak a „kihajózáshoz".
A folyó bővelkedik halakban, a horgászok nemcsak a partról, de gyakran csónakból is űzik ezt a sportot. Egy falubeli horgásztól megtudtuk, hogy nem ritka zsákmány a csuka és a harcsa ezen a vidéken, de a nyári időszakban főleg a ponty, a kárász és a telepített amur a horgászok fő célpontja.
A forró nyári délutánokat vendéglátóink, közeli rokonaink kertjében töltöttük, és állatsimogató híján a nagyon barátságos szomszédság disznóit etettük esténként. Laci bácsi, nyugalmazott tűzoltó státuszával nagy presztízst vívott ki óvodáskorú csemetéink körében. Még azt is megengedte a gyerekeknek, hogy sarlóval disznóparéjt vágjanak, csak arra kellett vigyázni, nehogy az állatok a disznóól ajtajára felálló gyerekek szandálját kezdjék el rágcsálni. Másfél éves fiunk napi rutinjává vált a szomszéd tyúkjainak etetése a kerítésen keresztül. Itt aztán nincs komposzt, mindent megeszik a jószág.
Köröstarcsa az újabb fejlesztéseknek köszönhetően egy nagyon színvonalas tájházzal büszkélkedhet, ahol a régi, Alföldön is gyakorolt paraszti mesterségek közül többek között a szövéssel és a korongozással ismerkedhetnek a látogatók. Az ásott kút, a kukoricával teli csűr képe, lovakkal vontatott szénás kocsi, vagy az utcán kapirgáló és a fák alatt hűsölő tyúkok, kacsák nem számítanak kuriózumnak. A falu egyik legrégebben működő vállalkozása a gyógyszertár, melyet 1888-ban alapított Tóth Elemér. Érdekes történelméről itt olvashatunk bővebben.
A falu ékessége a református templom, amely a falu alig több mint háromezres lélekszámát tekintve óriási. Mérete a régi szép időkről árulkodik, amikor Köröstarcsa még a térség fontos, központi településének számított. Helytörténeti érdekesség még, hogy Szabó Magda édesapja Köröstarcsán volt lelkész, és az írónő regényeiben több helyen felbukkan a békési kis falu, de a megye más települései is. A falu történelméről itt olvashat részletes összefoglalót.
Köröstarcsa a maga csendes, falusi levegőjével és gyerekbarát léptékével jó kiindulópont lehet a környező települések és a frekventáltabb nyaralási célpontok felfedezéséhez. A sportos nyaralást kedvelők Mezőberényen át akár Békésre, Békéscsabára is betekerhetnek a jó minőségű kerékpárutakon. Természetkedvelők a közeli dévaványai túzokrezervátumban ismerkedhetnek az itteni élővilággal. A kirándulások után pedig a tarcsai Nagyablakosban pótolhatjuk a folyadékveszteséget, ahol ráadásul azt is megtudhattuk, hogy a helyi pálinka ihlette a Magna Cum Laude együttes pálinkadalát, mivel a gitáros, Szabó Tibi Köröstarcsáról származik.