Kastélyok, amelyekről nem hallottunk még

Magyarország tele van olyan épületekkel, amelyeket az útikönyvek meg sem említenek. Autóba ültem hát, hogy saját magam fedezzem fel a letűnt korok emlékeit. Elsőként Fejér megyét jártam körbe, ahol kísértethelyektől palotákig mindennel találkoztam.

Nyár elején a fejembe vettem, hogy módszeresen körbejárom az itthoni látnivalókat. Beszereztem egy útikönyvet, de már az első lapozgatás során kiderült, mennyire hiányos. Visszafordultam a könyvesboltba két másik könyvért, majd ezekkel felszerelkezve indultam el az első portyára. Hiába, így is úton-útfélen olyan gyöngyszemeket fedeztem fel, melyek nem szerepeltek a könyveimben. Alapos ember lévén újabb kört tettem a boltban, és legközelebbi utamon már hat komplett Magyarország útikönyv tornyosult az anyósülésen, az internetről kimazsolázott információkról nem is beszélve. Ennek ellenére megint számos pompás kastélyra, vadonatúj múzeumra bukkantam, amelyekről a könyvek vagy az internet említést sem tettek.

Amíg az ember nem vág neki egy ilyen projektnek, el se tudja képzelni, mennyi fantasztikus kincsre lehet itthon bukkanni. Különösen kastélyokból erős a felhozatal. Ez már az útikönyveket és a netet bújva is sejthető, de jómagam akkor pislogtam csak igazán, amikor egy kastélyt keresve lekértem a GPS-ből a közelben található turistalátványosságokat, és 13 kilométeren belül 17 kastélyt listázott ki. A Magyar Kastélylexikon Fejér megyéről szóló vaskos kötete 261 kastélyt és kúriát tartalmaz, melyekből 168 még ma is áll. Az elmúlt néhány hét számos kirándulása során ennek csak töredékét, 26 kastélyt látogattam meg, de úgy gondolom, így is reális képet kaptam a hazai kastélyállapotokról.

Nem ritka a kísértetkastély sem

Hogy a cikket pozitív kicsengéssel tudjam zárni, az elkeserítő állapotú romhalmaztól haladok a szívet melengető, szép élmények felé. A romjaiban is lenyűgöző kastélyok közül csak a lovasberényi Cziráky-kastély látogatható hétvégenként vagy telefonon egyeztetett időpontban. Az omladozó falakon a település és a kastély történetét feldolgozó fotókból és dokumentumokból láthatunk kiállítást, de ennél szerintem jóval érdekesebb csak bóklászni a kísértetkastélynak tűnő épületben.

A csalai kísértetkastély (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

Az üresen álló, elhanyagolt kastélyok többsége zárva van, de a legtöbb azért körbejárható, legfeljebb elvadult, bogáncsos kerten kell átgázolnunk hozzá. Ilyen például a fenséges csalai Kégl-kastély. Egy pillanatra visszahőköltem, amikor megláttam, hogy egy sorompó és egy tiltó tábla állja a látogató útját, de ezek ugye nem jelentenek áthatolhatatlan akadályt.

A soponyai, 1958-tól 1998-ig gyerekotthonként működő Zichy-kastély megközelítésének is megvan a maga romantikája, amikor a lábszárközépig érő gazban bukdácsolva távolból dühös kutyaugatást hall az ember. Szerencsére az őr és négylábú segédje egy kapu mögött vigyázzák az épületet, így a homlokzatot közelről is megszemlélhetjük.

Vál az Ürményi család rezidenciája volt, a falu főutcáján még ma is látható copf stílusú kastélyuk. Tordas nevezetes szülötte Sajnovics János, csillagász és nyelvész, a finnugor nyelv kutatója, aki csillagászati megfigyeléseket célzó norvégiai utazása során először figyelt fel a magyar és a lapp nyelv közötti hasonlóságokra. A faluban még ma is áll a kastélya, melyet a kerítésen levő tábla szerint épp eladásra kínál tulajdonosa, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

Tordasi kastély (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

Bodajkon egészen az 1990-es évek elejéig turistaszállóként működött a Hochburg-Lamberg-kastély. Ma már sajnos sem az épület, sem az elhanyagolt kert nem látogatható, csak a kerítésen keresztül tudtam bekukucskálni a parkba, de ehhez is fel kellett másznom az út menti töltésre.

Tragikus állapotok

A legszomorúbb talán Velence két kastélyának helyzete. A Meszleny-kastély tragikus állapotban van: a falak egy része ledőlt, a tető beomlott, a nyílászárók hiányoznak, a vakolat mindenütt omladozik. Nem sokkal jobb a Geschwind-kastély állapota sem, az épület romos, félig-meddig benőtte a kastélypark elvadult növényzete. Mégis magába szippantott a hangulata, hosszasan sétáltam körülötte, felfedeztem megannyi romantikus kis részletét. A legmegkapóbb talán a kőből faragott oroszlános pad a kertben, amelyen talán évtizedek óta nem ült senki. Nem tudom ép ésszel felfogni, miért hagyják lepusztulni ezeket a pompás épületeket, miközben abszolút oda nem illő, megalomán betonkolosszusokat emelnek az üdülőövezetben.

Romokban hever a velencei meszlényi kastély (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

Mielőtt teljesen elkeserednénk, térjünk át az eggyel jobb állapotban levő kastélyokra, amelyeket az államosítás után valamilyen közcélra fogtak be, és még ma is ilyen formában működnek.

A megye legtermékenyebb kastélyépítő családja, a Zichy négy hasznos épületet hagyott az utókorra: az adonyi Zichy-kastély művelődési házként működik, a seregélyesi legutóbb kastélyszálló volt (jelenleg zárva van), az elképesztően gyönyörű állapotban levő vajtai Zichy-kastélyt pedig egy kaliforniai gyülekezet vallási főiskolává alakította. Amikor ott jártam, beosontam a kertbe, ahol egy elegáns úszómedencét is felfedeztem, partján németül csevegő vendégekkel, akik valahogy nem igazán tűntek teológushallgatóknak. Az intézmény honlapját böngészve aztán rájöttem, hogy a kastély egyéni szállásfoglalók előtt is nyitva áll.

Zichyújfalu kastélya egyik útikönyvemben sem szerepel, de amikor a többi kastélyról írtam a blogomban, egyszer csak kaptam egy kommentet, amelyben szívélyesen invitáltak, nézzem meg a falu kastélyát, amelyben mostanság az önkormányzat székel. Eleget téve a kedves meghívásnak, el is autóztam a településre, ahol nem kis meglepetésemre a falu Facebook-oldalának adminisztrátora, egy csillogó szemű, okos, 15 éves gimnazista fogadott. Lelkesen megmutatta a kastélyt, az egykori cselédszállásokat és a parkot, ahol a több száz éves fák egyikét a legenda szerint Zichy János ültette el.

A zichyújfalui kastély egyik útikönyvben sem szerepel (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

A felkeresett két Batthyány-kastély közül a szépen felújított bicskei gyermekotthonként, az átlagos állapotú enyingi rendelőintézetként működik. Az Esterházy család hagyatékai közül a csodálatos csákvári kastély jelenleg kórház, a jóval elhanyagoltabb állapotú sárosdi pedig szociális otthon. Egyik épület sem látogatható, de Csákvárt a gyönyörű parkja és a hófehér épület látványa miatt is érdemes felkeresni. Érdekesség, hogy itt működött a 18. században az ország egyik legkorszerűbb mintagazdasága, ahol az ingyenes népoktatástól és gyógyellátástól a lakhatás biztonságáig számos részletre odafigyeltek. Így az egykori kastély kórházi célokra történő hasznosítása szerintem kifejezetten illik az épület múltjához.

Iszkaszentgyörgyön az egykori Amade-Bajzáth-Pappenheim kastélyban iskola működik, a móri Lamberg-kastély művelődési házként, Velencén az egykori Wenckheim-kúria pedig könyvtárként és szabadidőközpontként funkcionál. A közismert martonvásári Brunszvik-kastély részben kutatóintézet, részben pedig a Beethoven Múzeumnak ad otthont. Egy forró hétvégén kifejezetten jól esett a hatalmas, kellemes parkban bóklászni, aztán megpihenni egy könyvvel a békés tó melletti padok egyikén.

A csákvári kastély (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

Rácalmáson a 18. században épült barokk Jankovich-kúriában ma hotel és egy kiváló koreai étterem működik, valamint itt található a Duna Ökoturisztikai Központ. Remek program a Nagy-szigeten kiépített tanösvény, csak senki ne feledkezzen meg a szúnyogriasztóról, különben úgy jár, ahogy én: csaknem elevenen felfaltak a kegyetlen vérszívók.

A közintézményként működő kastélyok mellett néhány magántulajdonban levőt is találtam a megyében. Rossz hír, hogy egyiket sem tudtam megnézni, a jó hír viszont az, hogy valamennyi nagyon szép állapotban van. Ezek közé tartozik a rácalmási Modrovich-kastély, a ráckeresztúri Brauch-kastély vagy a sárszentmihályi Zichy-kastély.

Szabadkőművesek titkos levéltára

Most pedig jöjjenek a szemet gyönyörködtető példányok, amelyekben végre mi is tetten érhetjük az egykori pompát. Három ilyet találtam a megyében, mindhárom megérte a kirándulást.

A dégi Festetics-kastélyban lenyűgözött az ovális alaprajzú, félkörívű fülkékkel bővített, tükrökkel borított díszterem, amely igen változatos összejövetelek helyszíne lehetett. Festetics Antal, a kastély egykori birtokosa ugyanis szabadkőműves volt, és itt, a dégi kastélyban őrizték több mint egy évszázadon át a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát. A család későbbi szülötte, Festetics Sándor viszont a magyarországi nemzetiszocialista mozgalom megalapítója volt, amiért később fegyházra ítélték.

A dégi Festetics-kastélyban szabadkőműves szellemiség uralkodott (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

Nádasdladányban gyönyörűen fel van újítva a Tudor-stílusú kastély, csipkés tornyaival a romantikus, tüneményes angol kastélyokra emlékeztetett. Az épület berendezése már megépítésekor igen modernnek számított: volt vízvezeték, gázvilágítás, telefonhálózat, padlófűtés és föld alatti síneken szállították az ételt a távoli konyhából. A belső tér még ma is impozáns, a néhány látogatható terem közül különösen a faragott faburkolattal, hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök csarnoka, és a szintén faragott bútorzatú könyvtárterem lenyűgöző.

A felújítás alatt álló, hatalmas, védett parkban sok különleges fát találunk (andalúziai jegenyefenyő, virginiai boróka, császára, tiszafa, szivarfa), de láthatóan még küzdenek a füvesítéssel. A kastélyban bóklászva a teremőr egyszer csak nekem szegezte a kérdést, hogy mit csinálok a hétvégén. Kicsit meghökkentem a hirtelen ajánlaton, de aztán kiderült, hogy az épp esedékes Múzeumok Éjszakája rendezvényeit igyekezett kicsit váratlan formában a figyelmembe ajánlani.

Kedvencem, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély (Galériához kattintson a képre!) Forrás: Kisgyörgy Éva

És végül következzen a kedvencem, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, amelynek olyan lenyűgöző a története, hogy külön idegenvezetést kértem, minél jobban ki tudjam faggatni a kedves kísérő hölgyet. A hallottakat részletesen megírtam a honlapomon. A lényeg az, hogy ez az a kastély, amiért gyakorlatilag eljött a herceg, és megmentette a pusztulástól. Ma már múzeum, pezsgő kulturális központ és szálloda, amely – ha nem is tulajdonjogilag, de legalább használatra – visszakerült a lehető legjobb kezekbe, egykori tulajdonosához.

Ha egyszer belekezd az ember a kastélyok felfedezésébe, nehéz abbahagyni. Fejér megye után nyakamba vettem Veszprémet is, és úgy tervezem, szép sorban bejárom az egész országot. Az előjelekből ítélve izgalmas kaland lesz..