Maradnak a reptéri bádogcsarnokok

Már több mint egy éve bádogcsarnokok fogadják a fapados járatok utasait Ferihegyen. Az utasok továbbra sem kedvelik a minimalista megoldást, pedig jobb, ha megbarátkoznak velük, mert úgy tűnik, egy ideig biztos nem lesz változás.

"Én legutóbb egy hűvös nyári hajnalon toporogtam a csarnokban, és vártam, hogy feljussak a gépre. Akkor nem voltunk sokan, és mivel legalább 30-40 percig kellett ott ácsorogni, volt elég időm azon elmélázni, hogy milyen is lehet ez a »doboz« tele emberekkel, rekkenő hőségben, mikor a fémet napok óta melengeti a kellemes 35 fok" - meséli egy utas.

Egy másik, sokat utazó lány, aki évi 25-30 alkalommal is repül, főleg fapadosokkal, azt mondja, megszokta már, hogy ezek a járatok általában kisebb reptereken szállnak le, ahol a kiszolgálóegységek színvonala sem túl magas. "Rómában például egyszer szakadó esőben kellett több száz métert gyalogolni, ahhoz képest még a bádogcsarnok is jobb."

A Ryanairnél már 2012 tavaszától gyalogosan közelítették meg a gépet a 2-es terminálon Forrás: Ács Gábor

És van olyan utas is, aki megértően áll a kérdéshez. „Nekem az a legfontosabb, hogy olcsón repülhessek. Ha valaki fapadossal repül, az szerintem ne várjon luxust."

Busz, sátor, csarnok

2012 májusában, miután a Malév-csőd egyik következményeként bezárt a Ferihegy 1., a Budapest Airportnak át kellett szerveznie a 2-es terminál működését. Az átkerülő fapados járatok kezdetben busszal szállították az utasokat a gépekhez, de a Ryanair már az év tavaszától gyalogos beszállítást alkalmazott, azaz az okmányokat még a terminálban ellenőrizték, majd az utasok kisétáltak a géphez, és a betonon, a szabad ég alatt várakoztak a beszállásig.

Később egy ideiglenes megoldásnak szánt sátorba költöztek ki a földi kiszolgálást végző munkatársak is, így az útlevelek ellenőrzése is ott történt. A sátorral persze az időjárás viszontagságait nem lehetett teljesen kiküszöbölni: bár az eső nem esett be, de a nyári hőségben nem volt épp kellemes élmény 15-20 percig vagy még tovább bent ácsorogni.

Az ideiglenes sátras rendszer 2012 őszén indult Forrás: Ács Gábor

A sátras megoldással már nemcsak a Ryanair élt, hanem több fapados társaság is váltott. A Wizz Air - egy rövid próbaidőszak után - visszakozott, és a nem megfelelő körülményekre hivatkozva újra visszatért a buszos beszállításhoz. De csak 2013 májusáig, amikor is elkészültek a könnyűszerkezetes csarnokok.

A 2A terminálon működő csarnokban nyolc alapszintű beszállítókapu üzemel, tehát egyszerre nyolc járat gyors kiszolgálását teszi lehetővé egyetlen nagy csarnok, a 2B-n pedig négy. A csarnokokban már van alapszintű WC, ital- és ételautomata, jobb légkondicionálás, télen fűtés, bár leülni továbbra sem lehet.

Pontosabb indulás

Jelenleg öt légitársaság, a Wizz Air, a Ryanair, az EasyJet, a Jet2.com és a Transavia használja az úgynevezett alapszintű beszállítókapukat, azaz a Basic Boarding Gatesszel felszerelt csarnokot. A légitársaságoknak megéri ez a beszállítási mód, mert nemcsak olcsóbb, mint a buszoztatás, de a járatok pontosságát is segíti. A légitársaságok számára egyébként nyitott a lehetőség, hogy a három lehetséges mód közül kiválasszák, milyen szintű beszállítást szeretnének, a beszállítófolyosót, az autóbuszt vagy az alapszintű beszállítókaput - tudtuk meg Hardy Mihálytól, a Budapest Airport kommunikációs igazgatójától.

2013 májusától könnyűszerkezetes csarnokokban veszik fel a fapados járatok utasait Forrás: Budapest Airport

„Az elmúlt időszak tapasztalata, hogy az alapszintű beszállítókapuk használata révén 25 százalékkal sikerült javítani az ezt használó légitársaságok járatainak indulási pontosságát, hiszen a beszállásra várakozó utasok már közvetlenül a gép mellett vannak, és utána nagyon gyorsan beszállhatnak a repülőbe. A földi fordulóidő (a járat érkezése és az új járat elindulása közötti idő) egy-egy 180 személyes gép esetében mindössze 25-30 percre csökkent ezzel a módszerrel. Ennek révén jobb a gépek kihasználtsága, alacsonyabbak az üzemelési költségek, emiatt alacsonyabbak a jegyárak is. Ez pedig döntő szempont sok utas számára, például a fiataloknak és az egyetemistáknak, akiknek így nem elérhetetlen luxus immár a repülés" – mondta lapunknak Hardy Mihály.

A Wizz Airhez kezdetben érkeztek panaszok az egyszerűsített beszállókapukkal kapcsolatban. „Ezeket akkor továbbítottuk a Budapest Airportnak, amely közben kezelte a felmerülő problémákat: biztosították a létesítmények jobb szellőzését, mosdókat alakítottak ki, és árusító automatákat helyeztek el."

Utasok helyett filmesek

Európában egyébként sok helyen van gyalogos be- és kiszállítás, és nem egy olyan reptér is, amely kifejezetten alacsony költségű létesítményeket kínál, mint például a Frankfurt Hahn, a Hamburg Lübeck vagy a Párizs Beauvais. „Budapest helyzete annyiban különleges, hogy míg máshol a diszkont légitársaságok általában a fővárostól messze fekvő, úgynevezett másodlagos repülőterekről üzemelnek, nálunk a diszkont légitársaságok utasai 90 százalékban azonos kényelmi és kereskedelmi szolgáltatást vehetnek igénybe, mint bárki más a terminálon, ráadásul a főváros szívétől mindössze 17 kilométerre fekvő repülőtérről, kiváló közlekedési infrastruktúrával" - világít rá Hardy Mihály a csarnokok pozitív oldalára.

2011 februárjában még nagy élet volt az 1-es terminálon Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Budapest Airport az alapszintű beszállítókapuk megszüntetését a közeljövőben nem tervezi, ahogy az 1-es terminál újbóli megnyitását sem. Utóbbi épület védett építészeti emlék, ennek megfelelően gondoskodnak az őrzéséről és az állagmegóvásáról. Jelenleg konferencia- és rendezvényhelyszínként hasznosítják, de forgattak már benne hollywoodi akciófilmet és tévésorozatot is. „Természetesen ha bármilyen váratlan fejlemény ezt szükségessé tenné, akár egy hónap alatt is ismét üzembe helyezhetnénk a terminált. Erre a tartalékra mindig számíthatunk" – mondta Hardy Mihály.